Kulisszatitkok a Baywatchból és más vízi dolgok

Alexandra Paul hosszú éveken át volt a Baywatch című tévésorozat egyik vezető színésze, ahová többek között vízimentő múltja okán válogatták be. A sorozat szereplői közül többen kerültek a bulvárlapok címoldalára viselt dolgaik miatt, ő azonban azon kevesek közé tartozott, akikkel kapcsolatban nem hallhattunk botrányokról - elvonókúrák helyett forgatásokon bukkant fel továbbra is. A filmezésen túl azon okból is hallani lehetett róla, hogy bátran kiáll elvei mellett, rendszeresen részt vesz tüntetéseken, felemeli a szavát a környezetvédelem érdekében, és saját életével is példát mutat környezettudatosságból. Alexandra szívesen válaszolt kérdéseinkre, amikor az őt híressé tevő sorozatról, búvárkodásról, környezetvédelemről kérdeztük.

Mit gondolsz, lehetséges változtatni az emberek szemléletén? Van-e szerinted valami olyan kulcsfontosságú dolog (kevesebb vegyianyag-felhasználás vagy esőerdők, óceánok védelme stb.), ami nagyobb jelentőségű a többinél?
- Én nem akarok senkit megtéríteni. Egyszerűen csak megváltoztattam az életmódomat úgy, hogy az illeszkedjen az elveimhez, például vegetáriánus vagyok, elektromos autóm van, és hagyom, hogy mindenki más is a saját elvei szerint éljen. Azt hiszem, hogy a példamutatás a leghatékonyabb tanítási eszköz. Egyébként napjaikban talán a túlnépesedés jelenti a legnagyobb problémát. Amikor 41 évvel ezelőtt megszülettem, hárommilliárd ember élt a Földön. Most hatmilliárdan vagyunk! Csak az én életem során megduplázódott az emberiség! Ez azt jelenti, hogy ideális esetben minden párnak maximum 2 vagy kevesebb gyerekének kellene lennie. Még annál is fontosabb, hogy a fejlettebb országokban kisebb családok legyenek, mivel a mi életmódunk rombolóbb hatású a környezetre. Minden amerikai vagy európai több kárt okoz, mint egy afrikai vagy indiai ember.

Olvastam egy nyilatkozatodat, ahol arról beszélsz, milyen módon változott meg a modern ember élete, ahogy minden egyre könnyebbé válik. Szerintem azonban ha minden automatizált lesz, a végén igazán már semmit sem tudunk élvezni. Vegyük a búvárkodást, azaz ha szuper technikával felszerelt mini tengeralattjárókkal mennek emberek a víz alá, elvész a merülés izgalma, ami a kihívásnak, a kalandnak, a felfedezésnek köszönhető. Mit gondolsz erről? Vajon az emberek ráébrednek, hogy a tévé nem az igazi élet, a valódi csodák kint várnak ránk, a természetben, a víz alatt?
- Úgy hiszem, azért növekedett meg az extrém sportok népszerűsége a maratonfutástól a Mount Everest megmászásáig, mert a mindennapi élet túlságosan könnyűvé vált. Nem igazán van fizikai kihívás vagy másféle veszély az életünkben, tehát kitalálunk magunknak párat. A sport, a mozgás, ami közelebb visz minket a természethez fontos ahhoz, hogy érezzük, élünk és emberek vagyunk. Hálás vagyok érte, hogy vannak ilyen lehetőségek. Egyébként robotokká válnánk, érzéketlenné, és a minket körülvevő média irányítana minket. Biztos, hogy túl nagy szerepet kap a tévé, a számítógép, a számítógépes játék az életünkben. Ezért nem volt televízióm 38 éves koromig. Sajnos mindinkább eltávolodunk a természettől, ahogy a gyerekek egyre jobban függővé válnak a videójátékoktól vagy a mobiltelefonoktól. Gyerekkoromban ilyenek nem léteztek, alig három tévécsatorna volt fogható. Most csak az Egyesült Államokban akár 500 csatorna közül is lehet választani! Ha a dolgok így folytatódnak, sajnos hamarosan semmiféle természet nem lesz majd. Ezért fontos megőriznünk a bolygó épségét az emberiség létszámának szinten tartásával. Ha mindenki a bolygón olyan módon szeretne élni, mint mi Amerikában vagy Európában, maximum 2 milliárd ember élhetne a Földön, a mostani 6 milliárd helyett. A Föld egyszerűen nem bír el többet. Hogy mégis ennyien lehetünk, annak annyi az oka, hogy a fejlett országokhoz képest az emberiség többi része szinte semmit nem használ fel a Föld erőforrásaiból.

Kapsz üzeneteket azoktól az emberektől, akikre hatással voltál? Mi a fontosabb számodra, amikor egy ügy mellé állsz, a saját vagy mások meggyőzése az ügy fontosságáról?
- Sok pozitív visszajelzés érkezik a honlapomra a tevékenységemmel kapcsolatban. Azonban amikor részt veszek valamiben, mindig egyszerű állampolgárként teszem, nem pedig színésznőként. Nem veszem fel a kapcsolatot a sajtóval. Egyszerűen azért teszem, amit teszek, mert fontosnak tartom adott ügyet. A legfontosabb dolgokat azért lehet véghez vinni, mert valaki elkötelezett, nem pedig azért, mert híres. Az, hogy színésznő vagyok, nem számít ezekben az ügyekben - ugyanúgy részt vennék bennük, ha mondjuk tanárnő volnék.

Gonda Rudolf