Jelentés a Himalájából - 9.

A Himalájába indult magyar Daulagiri-expedíció eddigi legnagyobb ellensége a politika. Egyelőre a nepáli lázongások szabják meg hőseink napi teendőit, és egyre valószínűbb, hogy a költségesebb, repülős utazást kell választaniuk - Kollár Lajos beszámolóját olvashatják.

Végre rámosolygott a szerencse a Himalájába indult magyar expedíció résztvevőire. Elrepülhettek végre Katmanduból és ha minden rendben lesz, hamarosan megérkezhetnek Benibe.

Április 24.:
Holnap reggel átrepülünk Pokharába. Sikerült egy ilyen lehetőséghez jutnunk. Onnan sajnos gyalog - plusz 30 teherhordó és körülbelül 1 tonna felszerelés - próbáljuk elérni a 4800 méteren fekvő Dhaulagiri alaptábort (ez 10-12 napot fog igénybe venni). A gyalogtúra, most 80 km-rel több lesz a normálisnál, összesen 150 km. Ez a teherhordók szerződtetésekor és a fizetésükben is jelentős nehézséget okoz, de nincs más választásunk. Mint többször mondtam, napokon belül kitörhet egy polgárháború. A helyzet nagyon puskaporos, a szó szoros értelmében is. A visszatérésünk is kalandos lehet, de addig néhány érdekes történést megélünk még.

Április 25.:
Ma délben átrepültünk Pokharába, mi hatan, valamint Dawa Lama serpa, a szakács és egy jókedélyű, szintén serpa Szirdar, a teherhordók vezetője. Ráadásul plusz 1 tonna felszerelés, aminek a repültetése alaposan megtépázta az expedíció anyagi készleteit, de megérte, látszik az út vége! Ez egy fantasztikusan szép kis varos a Himalája kapujában. A politikai, kemény helyzet egy kicsit javult, mert a király tegnap éjféli televíziós beszédében "megpuhult", és ezt sokan jó jelnek tekintik. Ma megkezdődtek a tárgyalások a pártok és népképviselők vezetőivel. Ezért beszüntették a tüntetéseket és útlezárásokat (eddigi gyorsmérleg a helyi lapok szerint: 17 halott és 2500-3000 sebesült). Mi óvatosak vagyunk, és gyorsan továbbállunk Pokharából a 80 km-re fekvő Benibe, még mielőtt újrakezdik az egészet. Innen azután 30 teherhordó segítségével, 6-7 nap alatt szeretnénk elérni az alaptábort. Ennyi a csúszásunk, ma kellene ott lennünk. Nem jelentős, és, ha az időjárást nézzük, szinte öröm, hogy nem nyakig hóban ülünk ott fenn. Benibe nem reggel indulunk, megvárjuk az első jelentéseket az úttorlaszok megszüntetéséről, és még friss élelmiszert kell vásárolnunk.