Kis lépés a Netsnek, óriási a Magicnek

Jason Kidd visszatérése sokat nem segített a New Jerseynek, mégis elkezdte a felzárkózást a szebb napokat látott csapat, amely gyakorlatilag helyet cserélt a tavaly óta 36%-ot javult Orlando Magickel. Továbbra is csodálatos a Phoenix és a Seattle, illetve a clevelandi LeBron James, akiről nem lehet eleget áradozni, úgy tűnik.

A december 6-12. közötti meccsek alapján a New Jersey Nets csatára, Richard Jefferson és - idén már másodszor) a Phoenix Suns centere, Amare Stoudemire kapta meg a hét legjobbjának járó díjakat. Stoudemire-ről már sokat írtunk, a lényeg annyi, hogy egy nagyon erős, magas csatárról van szó, aki bement középre, és mindenkiből hülyét csinál. A Suns a múlt hetet 3-0-lal hozta, és ezalatt Stoudemire ligalegjobb 30,7-es pontátlagot hozott (64%-so mezőnymunkával), meccsenként 12 lepattanóval és 3,3 gólpasszal. Szezonbeli legjobbját érte el pattanókból (15) és karrierje csúcsát asszisztokból (8), amikor a Lakerst a Staples Centerben verték 113-110-re.

Jeffersonról és a Netsről viszont keveset beszélhettóünk eddig, hacsak azt nem, hogy "jajszegényekjajszegények!" Na, most hoztak egy 3-1-es sorozatot a Toronto, a Cleveland, a New Orleans és az Atlanta ellen (nem valami impozáns sora az elleneknek, ráadásul Cavs verte meg őket, és azóta a New Yorktól is kikaptak). A nyáron magára maradt Jefferson vitte a prímet meccsenként 24,5 ponttal (mezőnyből 51,6%, hármasból 66,7%), hat pattanóval és öt gólpasszal, ezért jár a díj, de az nem érdektelen, hogy a sorozat kezdete egybeesett Jason Kidd visszatértével.

A nyáron lefosztott Netstől deklaráltan távozni karó irányítófenomén 16 meccset hagyott ki, de mióta itt van, nem sokat tesz, pláne, hogy csak húsz percet engedélyeznek neki az orvosok. Karrierje során átlag 37,4-et játszott meccsenként, 14,8 pont, 6,4 lepattanó, 9,3 gólpassz és 2,1 labdaszerzés volt átlagosan a termése. Ezzel szemben eddig idén 21,4 perc alatt 10,4 PT, 4,2 LP, 3,0 GP és 0,6 LA a mérlege. Kell még várni egy kicsit, amíg belejön, csak talán az már nem a NJN-nek lesz jó.

LeBron James, úgy tűnik, idén még megkerülhetetlenebb lesz, mint tavaly volt, a Cavaliers legalábbis más dimenzióban mozog vele: majdnem négy év óta először vannak 50% fölött, és ez most stabilnak látszik. Az egész nyáron különedzéseket folytató, még mindig csak 19 éves csodagyerek dobószázaléka 41,7-ről 49,9-re nőtt, a védekezése odáig fejlődött, hogy 2,4 labdaszerzésével harmadik a ligában, és akkor még 24,8 pontjáról, valamint egyaránat 6,8 lepattanójáról és asszisztjáról még nem is beszéltünk.

Tavaly, a középiskolából robbanva az NBA-be 20,9 ponttal, öt fölötti pattanóval és gólpasszal lett az év újonca, mára pedig kivételes ereje kivételes hátratempókat enged meg neki, dobókészsége révén már a távoli helyzetek sem zavarják, ráadásul a védekezésbeni javulása mellett az sem változott, hogy a az egyik leggyorsabban induló játékos a bajnokságban. "Sosem láttam még senkit ennyit fejlődni egy nyár alatt" - mondja a Cavaliers edzője, Paul Silas. "Sokkal előrébb tart, mint remélni mertük. És a következő két-három évben várhatóan még többet fog fejlődni. Okosabb és érettebb lesz."

És ez félelmetes. Még nőhet is, hiszen olyan fiatal még. És sokak szerint előre lát eseményeket a pályán. "Ilyet csak a legnagyobbak tudnak" - mondja csapattársa, Scott Williams. "Michael, például." Egyre kézenfekvőbb a párhuzam Jordannel, és az sem merész, aki azt mondja, túl fogja nőni a Levegő Királyát. Nagyságáról mindent elmond a Cleveland irányítójának, Jeff McInnisnek a beszámolója, mely szerint: "Ha a repülőn PlayStationözünk egymás ellen, olyan, mintha előre tudná, mi következik, és tényleg az jön, és mindenkit megver."