Az idei volt az NBA legkiszámíthatatlanabb szezonja, elég csak összevetni a playoff nyugati részvevőit a szezon előtti jóslatokkal, köztük a miénkkel. Ki gondolta volna, hogy a bámulatos Kevin Garnett csodásnak tűnő Minnesotája éppúgy lemarad, mint az évtized csapatának remélt fiatal Utah Jazz? És tényleg hittük, hogy a Kobe Bryant igazgatta Los Angeles Lakers így lecsúszik, a Clippers alá? (Nem, ezt nem hittük komolyan, de szerintünk így igazságos.)
Egy éve még a LAL volt a minden. Shaquille O'Neal még mindig ott van a topon, csak éppen egy sokkal szimpatikusabb csapatban. A hisztis Gary Payton is benne van a karusszelben, a Boston Celtics tőle (is) várja, hogy talán túléli az első kört. És akkor talán bosszút állhat a Detroit Pistonson, amiért tavaly darabokra szedte a széthullóban lévő "Fab Four" fogatot, elhalászta a Lakers elől a bajnoki trófeát, és Karl Malone-t nyugdíjba küldte. Mert persze a Pistons itt van most is, és náluk csak egy dolog változott: Larry Brown mester még eggyel közelebb került a lemondáshoz. De előtte talán nyer még egy címet Detroitban.
Az alapszakaszt olyan csapat nyerte, amelyet senki nem várt a liga élére. Ám a Phoenix Suns sikere csak egy a meglepetések közül, az NBA régen volt ennyire mindenkié, mint idén. Az 1970-es évek vége óta mindig volt kimagasló favorit, de most sem a Heat, sem a Suns, sem a Pistons, sem a Spurs nem számít egyértelműen annak. Hogy is lehetne csúcsesélyesről beszélni egy olyan szezonban, amiben az 1998 óta bukdácsoló Chicago Bulls 0-9-es kezdés után bemasíroz a playoffba? Valószínűleg ez kell a Nagy Feltámadáshoz, az új korszakhoz. Persze azután majd újra minden a régi lesz: szupersztár-tandemek és előre eldőlt meccsek, giga pénzek és show a megszokott koreográfiában. De milyen jó fellélegezni! Milyen jó olyan 16 csapatot tudni a rájátszásban, amelyek mindegyikét lehet szeretni valamiért. Maga David Stern, az NBA főigazgatója mondta: "Világos, hogy a Lakers nélkül a playoff alacsonyabb értékű, mint velük, de a sok érdekes, izgalmas csapat, és az ígéretes fiatal játékosok és csapatösszeállítások, és a tőlük várt életteli összecsapások talán többet hozhatnak a konyhára."
Nem látjuk idén többet a Timberwolvest és KG-t, az elképesztő tudású (27,4 pont, 7,2 lepattanó, 7,2 gólpassz meccsenként), de még mindig csak húszéves LeBron James vezette Cleveland Cavalierst, és a Bryant Lakerst, mégis nagyon jónak ígérkezik már az első kör is, amely ráadásul két nappal rövidebb lesz, mint szokott. Kihúzták az üres napokat, a négy győzelemig tartó párharc így keményebb lesz a csapatoknak, de folyamatosan fennmarad a nézői figyelem. Mégpedig többek között az alábbiak miatt.
1. A címvédő Pistons Philadelphia elleni tusáján Brown mester összecsap régi neveletlen diákjával, a liga gólkirályával (30,7 pont meccsenként!), Allen Iversonnal.
2. A sérült Tim Duncant félve harcba dobó, 1999-ban és 2003-ban bajnok San Antonio Spursnek azzal a Denver Nuggets-cel kell megküzdenie, amely az alapszakaszt 25-4-es győzelmi mérleggel zárta.
3. Michael Jordan két ex-csapata, a Bulls és a Washington Wizards megy egymásnak, utóbbinak 1988 óta nem sikerült playoffmeccset nyernie.
4. Reggie Miller a visszavonulása előtt utoljára próbálja elérni, ami 18 év alatt nem sikerült neki: bajnoknak lenni. Ha a Jermaine O'Neal és Jamaal Tinsley sérülése, illetve Stephen Jackson és Ron Artest eltiltása ellenére rájátszó Indiana Pacers túljut a Celticsen, éppen azzal Detroittal kerül össze, amellyel november 19-én a profisport történetének egyik legsúlyosabb botrányába torkolló meccset játszotta.
Az alábbiakban összevetjük a rájátszás csapatainak erejét, az első kör párosításainak megfelelően.