Volt, aki menő sportolói pályafutását hagyta ott a filmvászonért, volt, aki még aktív korában, volt, aki visszavonulása után lett része az álomgyárnak. De volt olyan is, akit színészként sohasem soroltak az elitbe (pedig színészként is jelölték Oscarra), az általa népszerűsített sportág azonban beválasztotta a Hírességek Csarnokába.
Sylvester Stallonéről általában nem kimagasló színészi kvalitások jutnak az ember eszébe, Slyt mégis háromszor jelölték a legrangosabb filmes kitüntetésre, mindannyiszor Rocky Balboával kapcsolatban, az aranyszobrot azonban egyszer sem vihette haza az Olasz Csődör. A több folytatást megélt sorozat első darabját 1977-ben 10 Oscarra jelölték, ebből hármat meg is nyert, ám Stallone sem a legjobb férfi főszereplő, sem a legjobb forgatókönyv miatt nem sétálhatott a színpadra.
A sorozatba pár érdekes kanyar után 2015-ben leheltek új életet egy spinoffal. A Creedben Rocky korábbi ellenfele, Apollo fiát segíti. Az öregedő, kellően önironikus szerep újabb jelölést hozott Stallonénak, ám Balboa megformálása ezúttal sem hozott szobrot. Az ikonikus karakter viszont egy igazán különleges elismerést szerzett Stallonénak, akit 2011-ben beválasztottak az Ökölvívó Hírességek Csarnokába. A egyedülálló megtiszteltetés láthatóan megfogta a színészt.
Stallone úgy tett rengeteget az ökölvívás népszerűsítéséért, hogy elképesztő tömegekhez vitte el a ring világát, de nem ő volt az egyetlen, akit jelentős díjakra jelöltek egy-egy bokszoló megformálásáért, sőt, többen Oscarral kezükben távozhattak a Kodak Theaterből. Jelölték Denzel Washingtont, Will Smitht, Darth Vader hangját, a legendás James Earl Jonest, ám egyikük sem nyert.
Oscarral távozott viszont 1931-ben Wallace Beery a szívfacsaró Bajnokkal, Robert de Niro a kőkemény Dühöngő Bikával, ahol a (minden szempontból) keményfejű Jake La Mottát formálta meg Martin Scorsese rendezésében, és nyert Hilary Swank, aki egy tragikus sorsú női ökölvívó megformálása után vihette haza a szobrot. A Clint Eastwood által jegyzett Millió dolláros bébi négy győzelmével a sportfilmek versenyében behozta az 1981-ben díjazott Tűzszekereket.
A dolog visszafelé is működik, hiszen több ökölvívó is kapott már kisebb-nagyobb szerepet a filmvásznon. 2005-ben a korábbi világbajnok Antonio Tarver csapott Stallonéval a Rocky Balboában, Mike Tyson pedig rendszeresen cameózik egy-egy produkcióban.
A kevert harcművészetekkel már akkor is foglalkozott a film, amikor az MMA még nem is létezett. Ázsiában a kung-fu filmek összes válfajában előfordult, hogy a főhősnek hirtelen egy másik ágazat harcosával kellett összecsapnia, aztán a wire-fukból és wuxiákból valóság lett, és megszületett az MMA.
Az ilyen filmekre egyaránt jellemző volt, hogy a benne szereplő figura elsősorban (gyakran mesteri szintű) harcművész és csak másodsorban színész. Ilyen volt a legendás Bruce Lee, a filmek népszerűsítésében hatalmas szintet lépő, 2016-ban tiszteletbeli Oscart kapó Jackie Chan.
Aztán eljött az a pillanat is, amikor az MMA manapság leggyakoribb környezetében, az okatgonban jelent meg a vásznon, az Akadémia pedig menten jelölt. A Warrior – a végső menet című moziban Nick Nolte edzi a brutális harcost parádésan megformáló Tom Hardyt. Nolte nem vitt haza szobrot, akinek viszont tetszett a film, valószínűleg azóta másként tekint a UFC-re.
A másik irányban egyelőre könnyebben mennek a dolgok. Nem egy UFC-s bajnokkal találkozhattunk már a mozikban. A szervezet valaha volt legjobb bunyósának választott Georges St-Pierre az Amerika Kapitány: A tél katonájában bunyózott egy jót Chris Evansszal, míg a UFC-t egy magasabb szintre, például országos talk-showkba juttató Ronda Rousey több moziban is vállalt már kisebb szerepeket.
Oscar szempontjából a kosarasok nem vitték sokra. A legsikeresebb alkotás a Hoosiers - A nagy dobás című 1986-os film volt, melyben Gene Hackman viszi sikerre a Hickoryt, a legjobb mellékszereplő díjára jelölt segédedzővel, a cseppet alkoholista Dennis Hopperrel. Szakmai elismerés helyett viszont csörgött a kassza.
Az NBA sztárjai egyesítették univerzumukat Tapsi Hapsival, a Space Jam 90 millió dollár felett hozott az Egyesült Államokban, világszinten pedig átlépte a 230 milliót. A mértékadó imdb adatai szerint Magyarországon csaknem 31 millió forintot hozott, ahogy Michael Jordan megmenti Tapsi Hapsit és fordítva.
Az NBA sztárjai többször is megpróbáltak betörni Hollywoodba, ám Shaquille O'Neal Kazaamja vagy Kevin Durant Megrázó Tehetsége sem ütötte meg a mércét.
Az amerikai futball itt is egy külön világ. Már a némafilmek világában is készületek mozik az egyetem tehetséges játékosairól, az USA 40. elnöke, Ronald Reagen is játszott NFL játékosról szóló filmben (Knute Rockne, All American), a kétszeres Oscar-díjas Oliver Stone pedig parádés szereposztásban emlékezetett meg az NFL világáról a Minden héten háborúban.
Az már más lapra tartozik, hogy az Al Pacino vezette miami focicsapatról szóló alkotás mögül az NFL szépen lassan kihátrált és visszavonta a csapatok logóinak használatát. Talán a Hírességek Csarnokába tartozó Lawrence Taylor által megszemélyesített állatias karakter vagy a Dennis Quaid által megformált korrupt doki csapta ki a biztosítékot.
A foci a televízióba is betört, a Friday Night Lights előbb a mozikban, aztán 5 szezon át az NBC-n is hódított. A középiskolai focicsapatot bemutató alkotást a mai napig az egyik legreálisabb, futballal foglalkozó sorozatnak tartják.
Az amerikai futball az Oscarok között is különleges helyet foglal el, hiszen nem egy kiváló csapat építése, egy tragikus gárda felemelkedése hozta meg az aranyszobrot a sportágnak, hanem előbb egy törtető ügynök sztorija (Jerry Maguire és benne Cuba Gooding Jr. mint a legjobb mellékszereplő), majd a nevelőszülők által révbe érő focista, a még mindig aktív Michael Oher története (A szív bajnokai és a legjobb női főszereplő, Sandra Bullock).
A sportág legérdekesebb története azonban Jim Browné, aki 9 éven át tartó pályafutása során egyszer bajnok lett, nyolcszor válaszották az év csapatába, háromszor az év legjobb játékosának. Mezszámát a Cleveland Browns viszavonultatta, bekerült az NFL alapításának 75. évfordulójára összállított álomcsapatba, 1971-ben pedig bekerült a Hírességek Csarnokába. A pályafutása pedig azért ért véget, mert miközben Terry Savalassal forgatta a Piszkos tizenkettőt, a Browns tulajdonosa jelezte, nagyon várja játékosát az edzőtáborba.
Brown pedig fogta magát és a filmet választotta, bejelentve visszavonulását. Jim Brown a moziban meg sem közelítette a pályán elért sikereit, bár szerepelt Schwarzenegger mellett a Menekülő emberben, Spike Lee kosaras mozijában, A játék ördögében, ahol a nemrég visszavonult NBA-menő, Ray Allen volt a partnere és a már említett Minden héten háborúban.
A Trash Talkban a sportfilmek mellett megtudhatjuk, hogy Szaniszló Csaba, Kovács Sándor, Kun Zsolt és S. Kovács Ádám szerint melyik alkotást illeti a sportfilmek Oscarja, továbbá azt is, ők milyen filmet készítenének. A Trash Talk csütörtökön 18 órakor jelentkezik a Sport1-en.