Veszélyes parazitát juttatnak a tudósok az emberi agyba

A Toxoplasma gondii nevű parazita világszerte minden harmadik emberben ott rejtőzik, egyik célpontja pedig az agy. A kutatóknak ezúttal sikerült genetikailag módosítaniuk az élősködőt, hogy az életmentő gyógyszereket juttasson az agyba. A módszer bevezetése jelentős eredmény lenne az orvostudomány számára, de egyelőre még nem tesztelték embereken.

Sok gyógyszert nehéz eljuttatni az agyba, mivel a szervet egy vér-agy gátként ismert membrán védi, amely csak bizonyos anyagokat enged át a véráramból a szövetekbe. A vér-agy gát különösen áthatolhatatlan a nagy, hidrofil molekulák, köztük számos fehérje számára.

A Toxoplasma gondii nevű élősködővel juttatnának életmentő molekulákat az agyba
Fotó: Science Photo Library via AFP

A T. gondii nevű egysejtű organizmus azonban könnyedén megkerüli az agy védelmét; a parazita normális esetben az egerek agyát veszi célba, amitől azok „elfelejtenek” félni a macskáktól, az élősködő végső gazdaszervezetétől. Az emberek testébe általában lenyeléssel kerül a T. gondii, és ebben az esetben is hasonló forgatókönyv játszódik le mint az egereknél; a lény az immunsejtek közreműködésével jut be az agyba. A legtöbb embernél a fertőzés tünetmentesen zajlik, csak egy kisebb csoportnál tapasztalhatók szimptómák, amelyek viszont könnyen életveszélyessé válhatnak.

Gyógyító élősködő

A Nature Microbiology című folyóiratban hétfőn (július 29-én) megjelent új tanulmányban a kutatók úgy alakították át a parazitát, hogy az képes legyen molekulákat - köztük nagy fehérjéket és kisebb fehérjékből álló csomagokat - szállítani az agysejtekhez. A kutatócsoport ezt a módszert kémcsövekben, laboratóriumi egerekben és az emberi agy apró modelljeiben, az úgynevezett agyorganoidokban tesztelte.

A T. gondii, mint gyógyszerszállító organizmus ötlete először 2013-ban merült fel, és több évet kellett várni a gyakorlati kivitelezéséhez. 

A kutatók a munka során a parazita sejtjének két struktúráját térítették el: az egyikkel kisebb, a másikkal nagyobb mennyiségű fehérjemolekulát lehet az agyba juttatni.

Amikor a kutatók egerekbe fecskendezték a genetikailag módosított parazitákat, a rágcsálók nem betegedtek meg. A T. gondii azonban nem mindig ártalmatlan. Az emberekben, különösen a legyengült immunrendszerrel rendelkezőkben, a parazita néha kontrollálatlanul elszaporodhat, károsítva az agyat, a szívet és a szemet. A fejlődő magzatokra is veszélyt jelent, és akár vakságot vagy agykárosodást okozhat.

Ahhoz, hogy a technika embereknél is biztonságosan alkalmazható legyen, a tudósoknak teljesen ártalmatlanítaniuk kell az élősködőt. Ha a módszer beválik, hatékony gyógymód válhat belőle az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór ellen.