Az emberi vizelet környezetbarát műtrágyaként használható

Az emberi vizelet környezetbarát trágyaként használható.

A talaj bakteriális közössége olyan reziliens az emberi vizeletre, mint a szintetikus műtrágyákra – ezért a vizelet trágyaként való újrahasznosítása életképes javaslat, egy új tanulmány szerint. A tudósok felfedezték, hogy még ha nagy dózisban is alkalmazzák, az egy évig tárolt emberi vizeletnek kis hatása van a talaj bakteriális közösségére és minimális változást okoz a talaj pH-értékében és sótartalmában.

A kutatók azonban felfedezték, hogy a vizelet-trágya növelte a nitrifikáló és denitrifikáló csoportok relatív mennyiségét a szintetikus műtrágyákhoz képest, ami azt jelenti, hogy az emberi vizelettel való trágyázás során több a nitrogén-oxid kibocsátás. A Birminghami Egyetem és a franci L’Institut Agro Montpellier kutatói az Applied Soil Ecology magazinban publikálták felfedezésüket. Azt írják, a vizelet-trágyázás hosszú távú hatásainak további tanulmánya szükséges, különös tekintettel a nitrogén-oxid termelésre és a talaj sósságára.

Az emberi vizelet környezetbarát trágyaként használható.
Fotó: Birminghami Egytem

 

Nagy az érdeklődés az emberi vizelet trágyaként való újrahasználata iránt

 

 

Manu Rumenau a Birminghami Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője kommentálta, hogy a kutatásuk kiemeli annak lehetőségét, hogy az emberi vizelettel növelhető a mezőgazdasági fenntarthatóság, csökkenthető a szennyvíz szennyezés, és csökkenthető a szintetikus trágyáktól való függőség. A tárolt vizelet biztonságosan alkalmazható egy növény-talaj rendszerben a talaj mikrobiomjára való negatív hatás nélkül.

 

A friss vizelet 95%-a víz, a többi 5% amino vegyületekből, mint például karbamid, vagy kreatinin, szerves anionokból és szervetlen sókból áll, ezért a növényi növekedéshez biológiailag felhasználható tápanyagforrás és mikrotápanyag-forrás.

Nagy az érdeklődés az emberi vizelet trágyaként való újrahasználata iránt. 

A tudósok két eltérő dózisú forrás-szeparált és tárolt emberi vizelet adaggal trágyáztak spenót terményt – összehasonlítva egy műtrágyás kezeléssel és egy trágyázás nélküli víz kezeléssel, melyet négy pöcegödrön vezettek keresztül, melegházi körülmények között.

12 hónapos tárolás után a vizelet mikrobiomja legyengült, csak kevés gyakori vizelet törzset tartalmazott. A számos hónapon át tárolt vizelet pH-érték növekedése (körülbelül 9, a friss vizeleté 6.5) és szabad ammónia koncentrációja miatt megfelelő ahhoz, hogy inaktiválja a legtöbb emberi patogén baktériumot és lebontsa az extracelluláris DNS-t.

A talaj bakteriális közösségei rezisztensek voltak a vizelet-trágyára: az organizmusok csoportjainak csak 3%-ára volt hatással. A vizelet magas sókoncentrációjának kevéssé észlelhető hatása volt a bakteriális közösségre. 

(Forrás: Birminghami Egyetem: https://www.birmingham.ac.uk/)