Brutálisan agyonverték Lamberg Ferenc Fülöpöt

ökölbe szorított kéz (illusztráció)

Az 1848-as események első napjai rengeteg embert késztettek cselekvésre. Sokan a haza védelmében ragadtak fegyvert, és akadtak olyanok is, akik megingathatatlanul a császár hatalmát igyekeztek szolgálni. Az utóbbit kísérelte meg az a két férfi is, akik felett a részben dühös lakosság, részben pedig a hadbíróság mondott ítéletet.

A magyar forradalom 1848 tavaszán vértelenül zajlott le. Az események ugyanakkor gyorsan radikalizálódtak, főként az ország peremvidékein élő nemzetiségek lázadásai, és az azokat elfojtani igyekvő magyar kormánycsapatok összecsapásai miatt. Szeptemberben azonban egy magasrangú politikus esett a népharag áldozatául, amely az események további menetét is alapvetően befolyásolta.

Váratlan vérengzés

Az 1848 szeptemberében Magyarország ellen indított támadás túlzott önbizalommal töltötte el a bécsi udvart. 

Úgy vélték, hogy Jelačić horvát bán segítségével a magyarok megzabolázása rövid úton sikeres lesz, ezért a császár egyik hűséges emberét kiemelt feladattal látták el. 

Lamberg Ferenc Fülöp egy Magyarországon élő, de karintiai származású grófi családba született. A férfi odaadóan szolgálta a birodalmat, és a császári hadseregben egészen az altábornagyi rendfokozatig jutott. 1848. szeptember 25-én nem kisebb megbízást kapott, mint hogy az ország ideiglenes nádoraként és katonai parancsnokaként teljesítse az uralkodó akaratát.

A kinevezéshez azonban nem társult miniszterelnöki ellenjegyzés, ezért a magyar országgyűlés nem tekintette azt érvényesnek. 

Bízva a törvényekben és az ország együttműködésében, Lamberg elindult megszerezni az új pozíciójával járó hatalmat is. A gróf kíséret nélkül érkezett Budára, majd átkelt a folyón, hogy Pesten megkeresse Batthyány Lajost az ügy megvitatása érdekében. 

Lamberg Ferenc portréja
Fotó: Wikimedia Commons

Mivel a miniszterelnököt nem találta meg, így fiákerén visszahajtatott a Duna túloldalára. Mindeközben a környéket bejárta a hír, hogy a gaz „Jellasics helytartója” már megérkezett a városba. A feldühödött tömeg habozás nélkül felfegyverkezett, majd kaszákkal és kardokkal indultak az altábornagy keresésére, akit balszerencséjére a pest-budai hajóhídon ismertek fel. 

A védtelenül utazó Lambergnek esélye sem volt.

A beszámolók szerint pillanatok alatt kirángatták a kocsijából és brutálisan végeztek vele, holttestét pedig meggyalázták. Az incidens következtében tovább romlott a kapcsolat a bécsi udvarral, és a kialakult konfliktus békés megoldásának esélye végképp szertefoszlott. 

Lamberg Ferenc meggyilkolásának korabeli ábrázolása
Fotó: Wikimedia Commons

Áruló a frontvonalon

Nem Lamberg volt az egyetlen meghatározó személy, akit elért a kirobbanó szabadságharc tüze. Fejér vármegye főispáni helytartóját, a helyi konzervatív gondolkodású Zichy Ödönt és unokaöcsét Görgei katonái állították meg Soponya közelében, majd átvizsgálták a csomagjaikat. 

A két férfi éppen a Kálozon fekvő birtokára tartott, miután az országra törő Jelačić-tól megszerezték az utazásukhoz szükséges menlevelet. 

A náluk lapuló iratok között számos gyanús dokumentumot találtak, többek között a magyar kormány ellen lázító röpiratokat és a horvát bántól származó igazolást is. 

Gróf Zichy Ödön
Fotó: Wikimedia Commons

Ez már bőven elegendő volt ahhoz, hogy őrizetbe vegyék őket. A Zichyk ügyét hadbíróság tárgyalta a közeli Lóréven. A felhozott vádak egyedül Ödönt érintették, rokonát a bizonyítékok alapján ártatlannak minősítették.

Mivel a helytartó elmulasztotta értesíteni a magyarokat a horvát egységek érkezéséről, valamint a nála talált dokumentumok is egyértelműen az ellenséggel való együttműködés tényét támasztották alá, ezért hazaárulás vádjában bűnösnek találták. 

 

Zichy Ödön kivégzése
Fotó: Wikimedia Commons

A halálos ítéletet Görgei Artúr mondta ki, amelyet szeptember 30-án végre is hajtottak. Zichy Ödön kivégzésének helyén később kápolnát építettek az emlékére.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.