Vitézzé avatták az Origo Tudomány rovatának vezetőjét

Ünnepélyes keretek között helyezte kardját dr. Elter Tamás vállára Habsburg-Lotharingiai József Károly főherceg, magyar királyi herceg, a Vitézi Rend főkapitánya a Gödöllői Királyi Kastély kápolnájában augusztus 31-én. A magyar arisztokrata családok leszármazottai és olyan illusztris vendégek gyűrűjében avatták vitézzé az Origo rovatvezetőjét, mint Habsburg-Lotharingiai Mónika Ilona főhercegnő; a Lovagrendek Nemzetközi Bizottságának elnöke, a rend itáliai törzskapitánya: dr. Pier Felice degli Conti Uberti; Albánia koronahercege: II. Leka vagy a német törzskapitány: Philipp Ernst zu Hohenlohe-Lagenburg herceg.

Egy késő délutáni időpontban várták az Origo stábját a felújított, régi pompáját idéző Gödöllői Királyi kastély bejárata elé. Sissi királyné kedvenc magyarországi otthona ragyogott a napfényben a füllesztő nyári napon, mintha tudná, milyen jelentőségteljes, különleges eseménynek ad otthont. A kastély kertjében gyülekeztek egykori nagy arisztokrata családaink: a Széchenyiek, Batthyányak, Pallaviciniek és a többiek leszármazottai. Az urak délceg tartása, a hölgyek kecses mozdulatai, ragyogó ruhakölteményei egy pillanatra kiszakítottak a 21. századból. 

Ott, a zöldellő kertben megállt az idő. Majd megfordult, és megelevenedett a történelem.  

A magyar koronázási ékszerek másolata Fotó:  Polyák Attila - Origo

1920. december 15-e volt. Egy szerdai nap, amin a miniszterelnök Gróf Teleki Pál miniszterelnökségének előterjesztésére, kormányzói rendelettel kinevezték a Budapesten székelő Vitézi szék első tagjait. „A kinevezettek között van Sréter István honvédelmi miniszter, Nagy Pál báró altábornagy és Magasházy László százados, első szárnysegéd” a Magyarság című lap egy nappal későbbi számának tanúsága szerint. 

"A legelső, zárt körű vitézavatáson magát Horthy Miklós kormányzót, a Vitézi Rend alapítóját is felavatták, őt a saját helyettese. 

Ez a ceremónia budai vár kápolnájában zajlott, és csak ezt követően hirdették meg az első nyilvános vitézavatást. 

Azon az eseményen első vitézként Habsburg-Lotharingiai József főherceget is felavatták, aki maga is jeles katona volt az első világháborúban tábornoki rangban”  – szakítanak ki a múltból a Vitézi Rend historicus törzskapitányának, vitéz nemes tapolylucskai és kükemezei Bánó Attilának szavai.

Az igazi, az egyetlen Vitézi Rend

Több olyan szervezet is létezik hazánkban, amely ilyen-olyan címen magát vitézi rendnek tartja és vitézeket avat a soraiba. Ezek egyesületi formában működnek, mivel több nyugat-európai országgal ellentétben Magyarországon hivatalosan nem ismerik el a rendeket. Ugyanakkor Horthy 104 éves Vitézi Rendjét - amelyben a főnemesek déd-, és szépunokái is megtalálták a helyüket - hivatalosan elismeri a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága. 

Vitéz nemes tapolylucskai és kükemezei Bánó Attila a Vitézi Rend historicus törzskapitánya
Fotó:  Polyák Attila - Origo 

„Anyakönyvi bejegyzésekben, hivatalos okmányokban nem szerepelhetnek sem a vitéz jelzések, sem a nemesi előjelek, sem a főnemesi rangok, de a sajtóban megjelenhetnek. Én következetesen őrzöm a hagyományt, hogy a nevek mellé leírom a rangot is a cikkeimben. 

Nem protokolláris kivagyiságot szeretnék felmutatni vagy népszerűsíteni ezzel, hanem arra kívánok rámutatni, hogy Magyarország történelme és hadtörténelme olyan fantasztikus, tradicionális érték, annyi alkalommal mutatja fel a magyar virtust, a magyar vitézségnek a legbátrabb formáit, hogy erről a mai kor emberének is tudnia kell.

Különösen akkor, amikor háború zajlik a szomszédságunkban”- teszi hozzá a történész törzskapitány, aki szerint két olyan szempont van, amely fontos egy ország védelme szempontjából. Az egyik a felkészültség és a fegyverzet, a másik pedig az emberi tényező. 

Ha megvan a katonában az az öntudat, hogy neki a hazáját védeni kell és megvan a kellő bátorság, akkor nincs probléma. Ha nincs meg, akkor van a baj, mert egy gyáva katona nem katona”

- mondja mosolyogva a ceremónia előtt adott interjúban vitéz nemes tapolylucskai és kükemezei Bánó Attila.

Dicső múlt, rangos jelen, biztató jövendő 

Már 19 óra volt. Ekkor még nem tudtam, mire számíthatok. Abban az egyben viszont biztos voltam, hogy életem egyik meghatározó élménye lesz dr. Elter Tamás kollégám vitézzé avatása. Felvetődött bennem a gondolat, hogy vajon száz évvel ezelőtt ugyanazt láthatták-e azok a szerencsés érdeklődők, akik bejuthattak egy ilyen eseményre, mint amit mi fogunk a kápolnában.

Vitéz nemes tapolylucskai és kükemezei Bánó Attila interjút ad az Origónak
Fotó:  Polyák Attila - Origo 

"Bizonyos elemeiben nem változott a ceremónia, de más szempontból van változás a Vitézi Rend életében, hiszen az idők múlásával sok olyan körülmény adódott, amely annak idején nem létezett. 

Gyökeres változást jelent például az, hogy nekünk külföldi törzskapitányságaink is vannak, mi kitekintünk a világra. 

Korábban ez egy szigorúan magyar vitézi rend volt, magyar gyökerekkel, magyar hagyományokkal és elsősorban az I. világháborús vitézi érdemek elismeréseként született meg” – magyarázza a historicus törzskapitány, majd hozzáteszi, hogy ma hölgyek is lehetnek vitézek, ami a Horthy-korszakban nem fordulhatott volna elő.

A világháborúban harcoló parasztok földhöz juttatásának problémája már 1916-ban felmerült, 

ahogy az is, hogy valamilyen formában méltányolnia kellene a nemzetnek a magyar katonák hősiességét.

Horthy Miklós kormányzó 
Fotó: Wikimedia Commons

„A Vitézi Rend gondolatának megszületését a rend hivatalos kiadványai 1919 nyarára, Szegedre teszik, ahol 

Horthy Miklós altengernagy, még mint az ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, a Nemzeti Hadsereg létrehozója vette tervbe egy olyan félkatonai szervezet felállítását, amely a világháborúban részt vett, főleg földműves származású, katonaviselt egyéneket tömörítené.

A szervezet tagjainak lojalitását birtokadományozással kívánta biztosítani, amelynek természetszerűleg szociális vonzatai is voltak” – olvasható Tátrai Szilárd a Vitézi Rend első évtizedeinek történetéről szóló tanulmányában, amely a Hadtörténelmi Közlemények 110. évfolyamának 1. számában jelent meg és az Arcanum Digitális Tudománytárban elérhető. 

Az alapító "előtt" zajlott a ceremónia
Fotó:  Polyák Attila - Origo

A rend weboldala ekképpen foglalja össze az alapítási utáni eseményeket:

„Négyessy László A Vitézi Rendről című tanulmányában (József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged, 1974) írta: ’[a Rend] 1920. november 25-én határozatot hozott arról, hogy a vitézek részére vitézi jelvényt rendszeresít. Ugyanekkor megalkotta és a kormányzó ugyanezen az ülésen ünnepélyesen kiadta a Vitézi Rend szabályzatát. […] 

Az 1920. december 11-i ülésen Toókos Gyula alezredes kapott megbízást az avatási szertartás kidolgozására s ezen az ülésen határoztatott el az is, hogy a vitézi jelvény megalkotására az Országos Vitézi Szék pályázatot hirdet. 

A nagyközönség 1920. december 16-án ismerkedhetett meg a Vitézi Szék felhívásával a vitézi telekre jelentkezésről.

A legelső, zárt körű vitézavatásra 1921. május 22-én, vasárnap került sor a budai királyi várkápolnában. Erről az eseményről Angelovics Helga írta Vitéz avatások a két világháború között 1921–1938 című tanulmányában (Első Század, XIII. évf. 1. 2014. tavasz): 

'Az avatási ünnepség előtt a kormányzó a Mátyás-teremben kihallgatáson fogadta az első telekadományban részesített 24 Arany Vitézségi Érmes vitézt, akik szintén részt vettek a zártkörű vitézavatáson, jóllehet ekkor még nem lettek felavatva.

[…] A kormányzó jobb oldalán egy testőr állt a nemzeti hadsereg zászlajával, a baloldalon pedig Gyarmathy János tábori lelkész, aki az eskü szövegét olvasta fel, melyet a törzskapitányok [a Vitézi Szék fentebb felsorolt nyolc tagja] – akik az oltárral szemben sorakoztak fel egy vonalban – esküre emelve kezüket, hangos szóval utána mondtak.”

Résztvevő a Vitézi Rend 2024. augusztus 31-i vitézavatásán
Fotó:  Polyák Attila - Origo

Ma már hozzáférhető Tisza-beői Hellebronth Kálmán: „Vitézi Rend története, szervezete és tagjainak névkönyve 1941” című munkája, amely anno felkerült a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945/46-ban betiltott könyveinek listájára. Ebben megtalálható Horthy Vitézi Rendjének szabályzata, amely a következőképpen rögzítette a rend céljait: 

„1.) jutalmazni, lekötni és az ország iránti hűségben megtartani mindazokat, akik az elmúlt világháborúban és a lezajlott forradalmak alatt egyéni vitézségükkel és nemzeti érzésükkel kitűntek

2.) az így szerzett igaz érdemek teljes méltánylásával ápolni a harci erényeket és egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni

3.) megbízható alakulatot állítani az állam rendelkezésére, úgy a kívülről jövő, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérletével szemben

4.) a vitézi intézmény tagjai, különleges állásuk és tekintélyüknél fogva nevelőleg, példájuk által serkentőleg álljanak a nép előtt, annak természetes vezetői gyanánt."

A Vitézi Rend jelentőségét, népszerűségét jól mutatja, hogy az 1940-es évekre már 15 ezer tagja és 8 ezer várományosa volt. 

Ahogy az is, hogy hatalomra kerülésük után a kommunisták egyik első dolga volt a rend és a vitézi címek megszüntetése 1948-ban. Az emigrációba szorult magyarok igyekeztek életben tartani a Vitézi Rendet. 1953-ban az NSZK-ban újjászervezték vitéz Sónyi Hugó volt vezérezredes, a honvédség egykori főparancsnokának kezdeményezésére. A mostani, vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly királyi herceg már az ötödik főkapitány és 21. század vitézei számára a címhez már nem jár vitézi telek.  

Biccentett és térdre ereszkedett

Ő császári és királyi Fensége vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly főherceg, magyar királyi herceg magasba emeli a vitézavatáshoz használt kardját
Fotó:  Polyák Attila - Origo

Aki rendtaggá válik, annak elsősorban ez egy nagy megtiszteltetés, mivel komoly szűrő alapján választják ki a jelölteket. Az egyik járható út az, ha valakinek az apai felmenői között van vitéz, így várományosként az illető taggá válhat, de ez önmagában még nem elegendő. Aminek a cím örököseinek is meg kell felelnie, az a kifogástalan magatartás, a nemes cselekedetek és a hazafias szellem

– mondja a historicus törzskapitány, akitől azt is megtudom, hogy a taggá váláshoz rangos ajánlás is szükséges. Dr. Elter Tamást például nem akárki ajánlotta vitéznek. A főkapitány-helyettes, ügyvezető törzskapitány, Magyarország országos törzskapitánya, dr. vitéz nemes berniczei Berniczei-Roÿkó Ádám lovag.

Dr. vitéz nemes berniczei Berniczei-Roÿkó Ádám lovag, a Vitéz Rend Főkapitány-helyettese, ügyvezető törzskapitány, Magyarország országos törzskapitánya
Fotó:  Polyák Attila - Origo

„A Vitézi Rend alapítása anno Magyarország történelmi körülményeinek felelt meg, az adott kor szellemének és kihívásainak tükrében adott válasz volt.
Aktuális működését tekintve nincs ez másként ma sem, 

a Rend alkalmazkodott a jelen kor feladataihoz, hiszen ha nem tette volna, legjobb indulattal sem lenne más, mint egy hagyományőrző társaság,

amivel önmagában ugyan semmi baj nem lenne, de folytonos fejlődését tekintve meggyőződésem szerint sokkal többre hivatott. ’Senki sem próféta a saját hazájában’- tartja a mondás s ez a honi állapotokat tekintve bizony így van. Ugyanakkor a legitim Vitézi Rendet - mint egyetlen nemzetközileg elismert ilyen jellegű magyar alapítású  intézményt - külföldön rendkívüli tisztelet és elismerés övezi, nem egyszer sorolják a legfontosabbnak huszonegyedik századi feladataira mutatva. 

A Vitézi Rend ma magyar nemzeti és keresztény értékeink hirdetését, megtartását írta magasba tartott zászlajára, nem utolsó sorban azon külföldiek számára is, akik a ’hungarofilia’ jegyében a mi világunkkal, történelmünkkel és jelenünkkel azonosulni tudnak, azt támogatják, azzal szimpatizálnak, keresztény/keresztyén felekezeti hovatartozásuktól, nemzetiségüktől, bőrszínüktől függetlenül.

A Renden belül abszolúte zéró tolerancia van a rasszizmus, valamint az antiszemitizmus vonatkozásában, akárcsak a politikai spektrum ultra jobb vagy ultra bal irányzataihoz való tartozás tekintetében is” – teszi hozzá dr. vitéz nemes berniczei Berniczei-Roÿkó Ádám lovag, a Vitéz Rend Főkapitány-helyettese, ügyvezető törzskapitány, Magyarország országos törzskapitánya.

20 óra volt már, amikor a bevonulással hivatalosan megkezdődött az avatási ceremónia. 

Miután mindenki elfoglalta a helyét a zsúfolásig telt kastélytemplomban, ünnepi szentmisét celebrált vitéz Szerencsés Zsolt atya, a rend székkapitánya.

„Szentbeszédében szólt a tízparancsolat mai szerepéről, arról, hogy ez az egyszerűen és tömören megfogalmazott törvény sokak szívéből kezd eltünedezni, holott az Úr szándéka szerint ott kellene gyökereznie, mert csak ez adhat életre szóló hitet és erkölcsi útmutatást” – idézte szavait a Magyar Nemzet. 

Fotó: Polyák Attila - Origo

A rend kapitányainak felszólalása után egyenként hívták a főkapitány elé a jelölteket. Az Origo rovatvezetője biccentett és térde ereszkedett József nádor leszármazottja, a Habsburgok nádori, úgynevezett magyar ágából származó vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly főherceg, magyar királyi herceg előtt, aki megemelte és a jelölt vállára tette a kardot, amely egy évszázaddal ezelőtt hős magyar katonák vállát érintette. 

Újra feléledt a múlt, a szent oltárral szemben Horthy Miklós kormányzó mosolygott a fotón. 

A felhangzó taps viszont oly élesen hasított a csendbe, hogy visszarepített minket a jelenbe. A pompás ceremónián, amelyen helyet kapott a Szent Korona másolata, a Himnusz, a Boldogasszony anyánk ősi himnusz és a Székely himnusz eléneklése után állófogadás és díszvacsora várta a vendégeket. 

Fotó:  Polyák Attila - Origo

Az, hogy a Vitézi Rendre mi vár, nem csak agilis vezetőin múlik. Talán egyszer eljön majd az ideje annak is, hogy a régi pompájában ragyogó kastélyban ceremóniát tartó Vitézi Rendet ne csak egy nemzetközi szervezet, hanem a magyar országgyűlés is újra - ahogy száz éve tette - rendként elismerje.