Megfázás: vírus vagy baktérium? Nagy bajt okozhat, ha összekeverjük

A hétköznapi náthát vírusok okozzák, ezért ezekre nincs konkrét orvosság, antibiotikumokat használni ellenük pedig nemcsak felesleges, de veszélyes is lehet, gondoljunk csak a gyógyszereknek ellenálló kórokozók egyre aggasztóbb terjedésére. Honnan lehet megmondani, hogy a megfázás tüneteit csak vírusok okozzák, és nincs jelen baktérium a szervezetünkben, amelynek kezeléséhez már gyógyszer szükséges?

Az ősztől tavaszig tartó időszakban menetrendszerűen jelentkező megfázás a felső légutak vírusos fertőzése, amelynek leggyakoribb tünetei közé tartozik az orrfolyás, a köhögés, a torokfájás és az enyhe láz vagy hőemelkedés. A náthát okozó vírusok ellen az antibiotikumok hatástalanok, ezért ha valaki megfázott, gyógyszer helyett elsősorban a tünetek mielőbbi enyhítésére és megszüntetésére kell összpontosítani.

A megfázást elsősorban vírusok okozzák, ha viszont a baktériumok is felbukkannak, már gyógyszerre lesz szükség
Fotó: Science Photo Library via AFP

Alapvetően más a helyzet, ha bakteriális eredetű fertőzéssel küzdünk. Megfázás esetén a baktériumok okozta fertőzések általában szövődményként, a vírusos fertőzést követő másodlagos fertőzés (felülfertőződés) formájában jelentkeznek. 

A baktériumok jelenlétére akkor gyanakodjunk, amennyiben a megfázás tünetei a szokásos 10-14 nap alatt nem enyhülnek, a tünetek magas lázzal párosulnak, vagy a megbetegedés az első pár nap után rosszabbodik.

Megfázás: mit okozhat, ha baktériumok is megtámadnak minket?

A megfázást követő bakteriális fertőződések tipikus példája a tüdőgyulladás, valamint az arcüreg- vagy a fül gyulladásos megbetegedése. Ha például az orrfolyás 10-14 napon túl sem szűnik, vagy a betegség első hetében fülfájást is tapasztalunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert előbbi az arcüreg, utóbbi pedig a fül bakteriális eredetű fertőzésére utalhat. Hasonlóképpen a szűnni nem akaró köhögés, amely esetleg hasi fájdalommal és/vagy légzési nehézséggel párosul, szintén felveti a tüdőgyulladás lehetőségét, amely mielőbbi antibiotikumos kezelést tehet szükségessé.

A megfázást kísérő bakteriális szövődmények közé tartoznak még a húgyúti fertőzések, súlyosabb esetben pedig a szepszis (vérmérgezés) vagy a baktérium okozta agyhártyagyulladás. 

Amennyiben a megfázásos tünetek mellett tarkókötöttség, ingerlékenység, görcsök vagy tudatzavar jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz, mert felmerül az agyhártyagyulladás gyanúja.

A fő kérdés: baktérium vagy vírus

Laikusok számára nem könnyű eldönteni, hogy baktérium okozta vagy vírusos eredetű fertőzésről van-e szó, mivel a kettő sok mindenben hasonlít egymásra. Mindkét fertőzéstípust mikrobák okozzák, amelyek általában hasonló módon is terjednek: 

• cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszögés, stb.), 
• betegekkel való fizikai érintkezéssel (beleértve a szexuális együttlétet és a csókolózást), 
• fertőzött felületek megérintésével. 

A vírusok és a baktériumok emellett hasonló tüneteket is okoznak, például köhögést, tüsszögést, hányást, lázat, fáradékonyságot.

Eltérő tulajdonságaik a két mikroorganizmus szerkezeti felépítéséből, és a gyógyszerekre történő reagálásuk különbségéből fakadnak.

A baktériumok zöme például teljesen ártalmatlan, sőt, egyes törzsek nélkülözhetetlenek az emésztéshez, a kórokozók elleni védekezéshez, az alapvető tápanyagok előállításához. Betegséget mindössze a baktériumok töredéke okoz. Ezért mindenképpen bízzuk szakemberre annak eldöntését, melyik mikroorganizmussal állunk szemben: a laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, vizelet- és az egyéb testnedvek tenyésztéses vizsgálatai) erre egyértelmű választ adnak.