Robbantás Brightonban: perceken múlt a brit miniszterelnök élete

a hotel homlokzata a robbanás utáni reggelen (Wikipédia / D4444n / CC BY-SA 3.0)

Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) számos merényletet hajtott végre a 20. század során, ezek közül sokan az 1984-es brightoni esetet tartották a legsúlyosabbnak. A szervezet a brit miniszterelnököt és a kormány más tagjait akarta megölni egy bomba segítségével, Thatchernek viszont hihetetlen szerencséje volt.

Írország sokáig harcolt függetlenségéért, az 1800-as évek közepétől pedig egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a brit koronára. A londoni kormányzat minden igyekezete ellenére végül kénytelen volt elismerni az ország elszakadását, amely véglegesen 1949-re következett be. 

Észak-Írország azonban továbbra is az Egyesült Királyság fennhatósága alatt maradt, amely állapot egy újabb konfliktusforrást eredményezett.

 Az IRA nevű alakulat fegyveresen úton, robbantásokkal és gyilkosságokkal próbálta elérni, hogy az északi területeket is a független Írországhoz csatolják.

Fürdőbe rejtett pokolgép

A terrorszervezet már évekkel a támadás előtt eldöntötte, hogy merényletet fognak végrehajtani Margaret Thatcher ellen. A szervezet emberei rendszeresen megfigyelték és látogatták az eseményeket, ahol megjelent. 

Úgy döntöttek, hogy a Konzervatív Párt évente tartandó kongresszusán fognak végezni vele. 

1984 szeptemberében Patrick Magee kivett egy szobát a brightoni Grand Hotelben, ahol a brit kormány tagjai a szokásos eseményüket tervezték lebonyolítani. A férfi három éjszakára szállt meg a helyen, hogy mindent gondosan előkészíthessen. 

A hatodik emeletet választotta, mivel arra számított, hogy a miniszterelnök vagy itt, vagy valamelyik környező folyosón fogja kivenni a lakosztályát. 

Az IRA emberei feltűnés nélkül becsempészték a robbanószerkezet minden elemét, Magee pedig élesítette az összeállított bombát, amelyet aztán a fürdőszobában rejtett el. Gondosan ügyeltek arra is, hogy egy esetleges vizsgálat során ne találhassák meg: ennek érdekében műanyaggal vonták be az időzítővel ellátott pokolgépet, hogy még a speciálisan kiképzett kutyák se fogjanak szagot. Az eszköz készen állt a pusztításra.

Margaret Thatcher 1982-ben Észak-Írországba látogatott
fotó: Wikimedia Commons/The National Archives (United Kingdom),

A brit politikusok hetekkel később, október 9-én érkeztek a helyszínre. Az IRA várakozásaival ellentétben a Vaslady az első emeleten rendezkedett be, ahol el is végezték a szükséges biztonsági ellenőrzéseket. Az épület többi részét azonban nem vizsgálták át, és ez a hanyagság később megbosszulta önmagát.

Elképesztő szerencse

Valószínűleg mindenki azt gondolta, hogy egy átlagos kongresszust zárnak október 12-én. Hajnali három előtt néhány perccel viszont erős detonáció rázta meg a hotelt. A bomba lerombolt több szobát és a homlokzat jelentős részét. 

A merényletnek öt halálos áldozata volt, harmincnégyen pedig megsérültek, köztük két miniszter is. 

Csodával határos módon a legfőbb célpont, Margaret Thatcher csupán karcolásokkal megúszta a robbanást. A miniszterelnök, aki későig dolgozott a másnapi beszédén, éppen csak elhagyta a fürdőszobáját, amikor az eset történt. A helyiség súlyosan megrongálódott, és ha még ott tartózkodott volna, valószínűleg nem éli túl a támadást. 

A Vaslady a rá jellemző határozottsággal és higgadtsággal kezelte a történteket. 

A lehető legrövidebb úton elhagyta a szállodát, majd a rendőrségen helyezték biztonságba. Előtte viszont bejelentette, hogy a konferencia másnap reggel kilenckor, menetrend szerint folytatódik.

A merénylet után az IRA rögtön magára vállalta a támadást. 

A brit hatóságok által elindított nyomozás során Magee hamar a látókörükbe került. A férfi 1985-ben tért vissza az Egyesült Királyságba azzal a céllal, hogy ismét robbantásokat hajtson végre, azonban ekkor a rendőrök elfogták. Rajta kívül még négy társát is letartóztatták. A legsúlyosabb ítéletet Magee kapta, akit nyolcszoros életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek.

Patrick Magee 1984-ben 
fotó: Wikipédia / Brian O'Neill / CC BY 2.0

Az 1998-as nagypénteki megállapodás alapján rendeződött Észak-Írország sorsa, melynek értelmében biztosították önkormányzatiságát és más jogokat is. Ennek köszönhetően Magee 1999-ben távozhatott cellájából. A megbékéléshez később csatlakozott az IRA is, és felhagytak a további merényletekkel.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.