Kérdezz, az Élet és Tudomány válaszol

 

Élet és Tudomány:

Kérdezz-felelek

Francsics Sándor vasdinnyei olvasónk kérdezi: Miért világosabb színű a száraz talaj, mint a nedves? Mi okozza hát a talaj sötétebb színváltozását?

Öveges József válaszol: Minden anyag világos vagy sötét színe attól függ, hogy az anyag mennyit nyel el, illetve mennyit ver vissza a ráeső fehér fényből. Az a test, amely minden fényt elnyel: sötét. Nézzük a száraz talajt. A ráeső fény jut most is a talajhoz, mint az előbb, és ugyanannyi verődik vissza a talaj felületéről, mint víz nélkül, de nem ugyanannyi jut ki ebből a vízből, és érkezik a szemünkbe. Ha ugyanis a visszavert fénysugár 49 foknál nagyobb szög alatt ér a szenmünk felé tartó útjában újra a víz felületéhez, ez a fénysugár teljesen visszaverődik, újra visszatér a talaj felületére, s ott egy része elnyelődik, másik része visszaverődik és így tovább. Végeredményben tehát most kevesebbb fény jut a szemünkbe, mintha nem lenne nedves a talaj. Ezért látjuk sötétebbnek.

Öveges professzor munkában

Szabó András sajószentpéteri olvasónk kérdezi: Alkalmas-e a fűrészpor tetőfödémben hőszigetelő anyagnak?

Kuti Zoltán építészmérnök válaszol: A száraz fűrészpor kitűnő hőszigetelő anyag. Födémgerendák között az alsó és a felső deszkázat közés ajánlatos körülbelül 10 cm vastagságban hőszigetelő réteget tenni. Gondoskodni kell azonban arról, hogy az alsó deszkázat a megnövekedett terhelést megbírja, a nagyobb súly hatására ne hajoljon meg. Ezt erősítő hevederek közbeiktatásával vagy sűrűbb gerendaosztással lehet keverni. Lehet salakkal keverve alkalmazni, de ez esetben ügyelni kell, hogy a salakot előzetesen jól kilúgozzák. Csapakékvizek hatásának kitett salakot két év, gyakran meglocsolt salakot egy év után lehet kilúgozottnak tekinteni. A födém megépítésénél figyelembe kell venni, hogy a fűrészpor térfogatsúlya 200-300 kg/m, a salaké 900-1000 kg/m.

Obert Ferenc mecsekpölöskei olvasónk kérdezi: Ki lehet-e ugrani a sugárhatású (lökhajtásos) repülőgépből ejtőernyővel? Igaz-e, hogy ezek a repülőgépek gyorsabbak a hangnál?

Gogala László repülési szakértőnk vlálaszol: A sugárhajtású repülőgépet óránként 600 km feletti sebességnél csak különleges vetőkészülékkel lehet elhagyni. Veszély esetén a pilótafülke teteje egy gombnyomásra kinyílik, és rögtön ezután a pilótaülést az ejtőernyővel felszerelt pilótával együtt a robbanótöltetek kivetik a gépből. A pilóta most már a szokásos módon végrehajtja az ugrást ejtóernyővel. Vannak már olyan készülékek is, amelyek az ejtőernyőt önműködően nyitják, ha a pilóta eszméletlen. A sugárhajtású gépek egyes típusai nem érik el a hang terjedési sebességét, amely 15 C-fok hőmérsékleten a tengerszinten másodpercenként 340 méter, azaz óránként 1224 kilométer. Vannak azonban olyan sugáhajtású gépek is, amelyek gyorsabban repülnek a hang terjedési sebességénél.