A Balaton gazdát keres

 

Több szállodát, hathatós természetvédelmet

Hozzátartozik az üdülőhelyi kultúrához az is, hogy jól szervezzék a kereskedelmi ellátást és a vendéglátóipar is megfeleljen a követelményeknek. A kereskedelmet azonban nem egységesen irányítják. A tanácsoknak nincs beleszólásuk a Balaton-környék ellátásába, s bár sokszor látják a hibákat, s ki tudnák javítani, nincs joguk intézkedni. A Balaton-környék ellátását szinte teljesen felülről, közvetlenül a minisztériumból intézik. Ebből sok furcsaság és hiba származik: tavaly például Budapestről szállították a halat a Balaton-partra.

Kevés szálloda van a Balaton partján, és azok is elhanyagolt állapotban vannak. Míg 1937-ben 6496 vendéget tudtak egyszerre elhelyezni a szállodákban, ma a férőhelyek száma 500. A volt szállodák jórészt szakszervezeti és vállalati üdülők - s ez helyes is -, de néhányat iroda céljaira is elfoglaltak. Balatonzamárdiban egyáltalán nincs szálló és étterem, mert a volt Balaton Szálló épületében az erdőgazdaság irodája tanyázik. Balatonalmádiban a Pannónia Szállót a 4. számú Mélyépítő Vállalat használja iroda céljaira. A második ötéves terv irányelvei is megemlítik, hogy a szállodaépületeket vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek: sürgősen meg kell ezt tenni a Balaton mellett is. De egy-két jelenleg üdülőnek használt szállodát is az idegenforgalom szolgálatába lehetne állítani a szervezett üdültetés károsodása nélkül, ha az üdülőépületeket egész évben jobban kihasználnák.

Idén 180 ezren töltik itt szabadidejüket, elsősorban munkások, alkalmazottak és értelmiségiek - és gyermekeik

A Balaton-környék természeti szépségeinek és műemlékeinek védelmét is az elsőrendű feladatok közé kell sorolni. Ragadjuk ki példaként Tihanyt. Sajnos, a félsziget eredeti gazdag növényzete már csak a déli és délnyugati peremen található - erősen megritkulva. Az egykori gazdag tölgyesek maradványai is pusztulófélben vannak a legeltetés miatt helyüket, mindenhol gaz veri fel, vagy az eredeti növényzetet pusztító feketefenyő- és akáccsemetékkel tűzdelik tele. Tihany néhány év óta tájvédelmi körzetnek számít, gondoskodni kell azonban arról, hogy ez ne csak "címke", hanem - valóság legyen. A szakemberek szerint kevés pénzzel is sokat lehet változtatni a félsziget arculatán, igazi "nemzeti parkká" lehet varázsolni Tihanyt.

Legyen érdekelt a falu az üdülők fejlesztésében

Mit és hogyan valósíthatunk meg az elmondottakból? Mindaz, amit elmondottunk, nem egy-két év, s nem is egy ötéves terv programja, mert nagy összegű beruházásokra jelenleg nincs lehetőség. De a Balaton fejlesztésére szánt pénzösszegeket sokkal jobban, sokkal eredményesebben lehetne gyümölcsöztetni, mint ahogy most tesszük. A Veszprém megyei vezetők és szakemberek szerint a községek költségvetésében külön kellene szerepeltetni az üdülőhelyi fejlesztést szolgáló összeget, mert ezt a pénzt jelenleg más célra használják fel. Megfontolandó javaslat, de a megoldás mégsem ez. Érdekeltté kell tennünk a községeket az üdülőhelyek fejlesztésében! S érdekeltté ebben akkor válnak a községek, ha a lakosság jövedelmeinek egyik forrásává lesz az üdülők ellátása. A Veszprém megyei vezetők mindössze két olyan termelőszövetkezetről - a révfülöpi Kossuthról és a lovasi Új Életről - tudnak, amely az üdülők ellátására specializálta magát, pedig a Balaton környékén érdemes lenne nagy zöldövezetet létrehozni, s ennek az övezetnek termelőszövetkezetei és egyéni gazdái az üdülők ellátására termelnének. A külföldi és belföldi látogatók szívesen vásárolnak apró emléktárgyakat, de sajnos ezek a csecsebecsék jelenleg igen silányak. Szép és ízléses emléktárgyak és népművészeti tárgyak előállítására helyi ipart lehetne kifejleszteni a Balaton menti községekben.

Érdemes lenne megszívlelni azt a javaslatot is, hogy a Balaton környéke egy megyéhez tartozzék és a megyei tanácsnak kellő hatásköre legyen az üdülőhelyek fejlesztésében. Szükség lenne - talán a régi Balatoni Bizottság utódjaként - a tanács mellett egy szakemberekből álló bizottságra is, amely kidolgozná a Balaton fejlesztésének közvetlen és távlati terveit. Rendezni kellene ezenkívül az üdülők feletti fő felügyeletet és létre kellene hozni a minisztériumok képviselőiből, valamint az érdekeit szakemberekből álló tárcaközi bizottságot, amely országosan irányítaná az üdülőhelyek fejlesztését.

Sok gondról és tennivalóról szóltunk. S ha ehhez hozzászámítjuk azt, amire nem tértünk ki részletesen: a strandok, a partvédőművek építését, a balatoni körvasút megvalósítását, a megfelelő egészségügyi ellátás bizottságát, az erősen megfogyatkozott halállomány szaporítását stb. - akkor képet alkothatunk a munka nagyságáról és meggyőződhetünk az egységes, tervszerű irányítás szükségességéről.

Gallé Tibor - Sebestyén Tibor

Korábban a Szabad Neten:

Miniszterközi értekezlet a balatoni üdülőhelyekről