Többet termelt, többet evett, jobban ruházkodott

 

Népszava

Feleannyi rumot és kétszerannyi bort ivott augusztusban a dolgozó ország

Ipari termelés. A júliusi visszaesés után augusztusban ismét jelentősen emelkedett ipari termelésünk. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint iparunk augusztusban 7,9 százalékkal termelt többet, mint az előző hónapban. Az év első nyolc hónapjában összes ipari termelésünk 7,2 százalékkal haladta meg az egy év előttit, tehát nagyobb mértékben, mint amennyit az évi terv előír.

Az átlagos emelkedést jóval meghaladó mértékben emelkedett a tavalyival szemben a következő fontosabb cikkek termelése: timföld, marónátron, bitumen, vasúi személykocsi, fúrógép, nyershús, zsír, motorkerékpár, rádió és varrógép. A nitrogén-műtrágyagyártás augusztusban háromszorosa volt ugyan a tavalyinak, ez azonban még így is csak kétharmadrésze a tervezettnek.

Akik lemaradtak. Az augusztusi tervteljesítés átlagosan 104 százalék volt az iparban az első nyolc hónapban. Ezen belül azonban számos cikknél nem teljesítették az tervelőirányzatot. Nagyobb lemaradás van a következő fontosabb cikknél: kőolaj, acélöntvény, nitrogénműtrágya, mész, szulfitcellulóz, csúcseszterga, étolaj, cukorkaáru, gyapjúszövet. Ezekben az iparágakban alaposan növelni kell a következő hónapokban a termelést, hogy az év végéig behozzák a lemaradást.

Termelékenység. Az ipari munkáslétszám augusztusban körülbelül 30000 fővel volt nagyobb a tavaly augusztusinál. A termelékenység egy év alatt 3,9 százalékkal emelkedett, tehát jóval nagyobb mértékben, mint amennyit a terv erre az esztendőre előír.

Az idei termés. Végleges számok még nem állnak rendelkezésre. Az bizonyos, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a termésátlagok mintegy 10-20 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál. Kenyérgabonából az állami gazdaságok holdankénti termésátlaga kb. 50 százalékkal, a termelőszövetkezetek termésátlaga pedig kb. 20 százalékkal volt nagyobb,mint az egyéni gazdaságoké. Meg kell itt említeni, hogy a mezőgazdaság műtrágyaellátása - főleg nitrogénműtrágyából - kedvezőtlenül alakult az utolsó hónapokban.

A gazdasági változások az ország lakosságát felemás módon érintették. Zárójelben meg kell jegyezni, hogy a gyors újjáépítéshez jelentős mértékben hozzájárult a "felszabadulás effektusnak" nevezett társadalomlélektani mechanizmus működése, vagyis a magyar társadalomnak az a meggyőződése, hogy valóban lehetőség van egy, a korábbihoz képest új világ, új társadalmi és gazdasági viszonyok megteremtésére, és ennek érdekében a többség igen jelentős áldozatokat is vállalt. [FÉNYKÉP] Többek között az életszínvonal növekedésének mérsékelt üteme is ezek közé sorolható. 1949 végére a magyar lakosság életszínvonala - a magas beruházási ráta okán - legalább 15-20 százalékkal maradt el az utolsó békeévétől. A jövedelemszinteket a stabilizáció során igen alacsonyan állapították meg, ami szintén tetten érhető mind a fogyasztás, mind a reáljövedelem, mind pedig az életszínvonal alakulásában. Lényeges, de elsősorban a politika által indukált változás volt a különböző társadalmi és foglalkozási csoportok közötti bérarányokban, jövedelemeloszlási viszonyokban megmutatkozó egyenlőtlenségek mérséklődése.

Fogyasztás. Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi áruforgalom augusztusban 14,4 százalékkal - tehát igen jelentős mértékben - haladta meg a tavalyit. Ezen belül az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma öt százalékkal, a ruházati cikkeké 17 százalékkal, az egyéb iparcikkeké pedig több mint 30 százalékkal növekedett a tavaly augusztusi forgalommal szemben. Legnagyobb volt az emelkedés az úgynevezett tartós fogyasztási cikkeknél: rádió, motorkerékpár, kerékpár, mosógép stb. Változatlanul rossz a lakosság ellátása építőanyagokkal, pedig a terv azzal számolt, hogy a lakosság ebben az évben saját erőből 21000 lakást épít fel az állami építkezések mellett.

Augusztus 1-én tudvalevően felemelték az égetett szeszesitalok árát, a bor árát pedig csökkentették. Az árváltozást követő hónapban Budapesten 65 százalékkal kevesebb rumot és 50 százalékkal kevesebb likőrt vásároltak, a borfogyasztás pedig körülbelül 80 százalékkal emelkedett. Főleg az olcsóbb borok iránti kereslet élénkült meg erősen az árleszállítást követő első hónapban.

(á. I.)