I. Bevezetés
Tisztázzuk mindenekelőtt a kiralitás fogalmát. Maga a kifejezés a görög kheir - azaz kéz - szóból származik. A bal kezünk és a jobb kezünk úgy viszonylik egymáshoz, mint a kép a tükörképéhez, a jobb kesztyűnket nem tudjuk felhúzni a bal kezünkre és megfordítva. Az ilyen tárgyakat vagy molekulákat nevezzük királisnak.
Animáció: Kép és tükörkép
Reggelenként, amikor a fürdőszobánkban belenézünk a tükörbe, és onnan egy rendkívül szimpatikus, megnyerő arc tekint vissza ránk, azt látjuk, hogy amíg én a jobb kezemmel fésülködöm, vagy borotválkozom, a tükörképem ugyanezt a bal kezével teszi. Önmagamat látom a tükörben, de mégsem vagyok azonos a tükörképemmel A bal és a jobb kéz viszonyát, a kiralitást csodálatosan adta vissza Michelangelo a Sixtus kápolna teremtést szimbolizáló freskóján: a 16. században, az érett reneszánsz stílusában festett mennyezetképen az Úr és Ádám ellentétes keze ér össze.
Animáció: Michelangelo: Ádám teremtése
Vannak azonban olyan tárgyak is - mint például a gömb vagy a kocka - amelyeknek a tükörképe nem különbözik magától a tárgytól, vele fedésbe hozható. Az ilyen tárgyakat vagy molekulákat akirálisnak nevezzük. A két csoportot - a királis és az akirális tárgyak csoportját - szimmetriatulajdonságaik különböztetik meg egymástól.