A Művészetek völgyére bukkantunk, csak éppen argentin kiadásban.

Ha nem így utazunk, sosem ismerjük meg az argentinok kedvességét és hétköznapjait.

A Cotopaxi már háromszor pusztította el a városukat, mégis szeretnek itt élni.

Drágább, mint Párizs, tele van stadionnal, és mindenki egy szívószálból iszik.

Legtöbben a kokacserje termesztéséből élnek, de rágják is a levelet rendesen.

Jézust keverik a földanyával, ajándékozás helyett kiszárított lámát áldoznak karácsonykor.

Az Egyenlítő környékén különös erők hatnak, amelyek vonzzák az idegen lényeket.

Kolumbia egyik arca vidám és barátságos, a másik viszont tele van erőszakkal.

A legtöbb indián elveszítette identitását, de akad néhány civilizációtól elzárt törzs.