A szerző - bár évek óta különböző lapoknál és női magazinoknál dolgozik - a szó szoros értelmében nem profi színházi újságíró. Kérdésein keresztül egy nyitott, közvetlen, rácsodálkozó, elfogadó és sokszor megmosolyognivalóan naiv riportert ismerhetünk meg.
Ezek a tulajdonságok azonban az interjúalanyokra is másként hatottak: a sokszor tolakodó, máskor kimért hangnemhez szokott színészek a legtöbb esetben megnyíltak a szerző előtt, helyenként személyiségük olyan titkait is felfedve ezzel az olvasó előtt, melyek valóban csak egy meghitt beszélgetés - és nem interjú - során kerülhetnek napvilágra.
A beszélgetések kiindulópontja természetesen mindig a színház, de a szakmához kapcsolódó történetek-vallomások hátteréből felsejlenek az élet nagy vagy éppen kicsi kérdései. Finom utalásokon keresztül a mai Magyarország szellemi-társadalmi hangulatát is megidézi egy kicsit a kötet.
Mindemellett pedig a könyv végig megőrzi azt a gyermekes-nőies báját, amely ebben a műfajban meglehetősen szokatlan, holott egyáltalán nem áll messze a színészélet bohém hangulatától. Igazi női könyv, amely azonban nem csak nőknek szól.