A színház szerelmeseinek

Berniczky Konkoly Edit egy rendhagyó könyvet készített rendhagyó emberekről. A Színházszerelem című interjúkötet főszereplői - nem meglepő módon - színészek, ám a könyv lapjain nem megszokott pózaikban látjuk őket viszont. Válaszaikban hol magánemberként, hol szakemberként, hol pedig művészként nyilatkoznak, és teszik ezt olyan természetességgel, hogy az olvasóban akaratlanul is felmerül a kérdés: miért is kellene ezeket a szerepeket különválasztani?

Bán János
Néha az angyal is átszáll

Szirtes Ági
Ha nincs vágy, szabad vagyok, mint egy kő az úton

Cserhalmi György
Mindig az valósult meg, amit már kicsit akartam

Kerekes Éva
Majdnem mindenkiben találok valami csillogást

Mácsai Pál
Nagyon türelmetlen vagyok, de meg kellett tanulnom várni

Lázár Kati
Most itt ez a fa, alatta a kutyák... a pillanat van

Jordán Tamás
Minél magasabbra kerülünk, annál magányosabbak vagyunk

Törőcsik Mari
Volt egypár estém...

Bálint András
Maga most csak emlékeket akar?

Erdős István
A báboknak lelkük van

Udvaros Dorottya
Olyan volt, mint egy szerelmi házasság

Gáspár Sándor
A fájdalmakat meg kell élni

Nagy-Kálózy Eszter
Lehet létezni, alkotni hit nélkül?

László Zsolt
A színházat szentélynek gondolom

Horváth Csaba
Aki dudás akar lenni...

Szávai Viktória
Egyszerűen annak kell maradnom, aki vagyok

Nagy Ervin
A munkában jobban hiszek, mint az ihletben

Láng Annamária
Túlélő vagyok

Tóth József
Bohóckodásból nem lehet megélni

Kováts Adél
Az ember arra vágyik, hogy megszólítsák

Kaszás Attila
A nők szeretik a bűnt és a titkot

Könyvbemutató: Május 18., 15 óra, Szamos Marcipán (Szépkilátó utca 1.)