A Franklin és a nagyfiú egy teknőscsalád életébe enged bepillantást: a franciából fordított könyvben a parányi főhősről megtudjuk, hogy magától le tud csúszni a csúszdán, és magától be tudja kötni a cipőfűzőjét, de ez nem elég neki, a vagány borz és a merész nyuszi már gördeszkán suhan, így ő is látványosabb kunsztokra vágyik. A nagy képekkel illusztrált kiadványnak, a néha duzzogó, néha irigykedő teknős kalandjainak végén még csattanó is van - annyit elárulnunk, hogy nem Franklin zuhan nagyot egy görkorcsolyával.
A Mese az egérlyukról egy lukas könyv, szó szerint: mintha kicsiny metróként átfúrta volna magát a lapokon egy kisebb, de szabályos járatban közlekedő egér. "Néha elég valami jelentéktelennek tűnő semmiség, mondjuk a könyv sarkában egy aprócska lyuk - máris felborulnak a mesében szereplő kisegerek mindennapjai. Kiruccanásaik e különös átjárón át a valóságba, veszélyes kalandokba sodorják őket. A leleményes egérkékkel azonban nem olyan könnyű elbánni" - írja a kiadó az igényes rajzokkal megspékelt könyvről. A nagy ellenség, az ősi ellenfél - a macska - persze itt is felbukkan, úgyhogy a világ rendje csak egy kicsit billen meg. Térugrós, dimenzióváltós mese.
A Csibe-móka egy vastagabb lapokból álló, "háromdimenziós" gyermekkönyv, kinyitásakor hol egy tyúkól, hol egy fejét csóváló boci, hol pedig egy mocsokban, szutyokban hempergő, ám pont ezért felettébb vidám malac képe ugrik ki a két oldal közül. A főhős maga Csibe, személyesen: ő egy izgága kiscsirke, aki túl korán kel, és kora hajnalban még nem talál senkit, aki játszana vele. A kalamajka, a hosszú kalandozás csak eztán kezdődik. Hogy happy end van-e? Mivel általában a gyerekkönyvek nem árván maradt, kozmikus magányba süppedt háziállatokról szólnak általában, elárulhatjuk, hogy a vége felé feltűnik tyúkanyó magabiztos alakja is.
A Tesz-vesz város élő adásban egy nagyobb méretű könyv: ennek oldalain megférnek teljes békében és meghitt szimbiózisban az állatok: a malacok kukásautót vezetnek vagy épp tüzet oltanak, a krokodil lila zakóban, barna kalapban siet munkahelye felé, a ravaszdi róka hot-dogot árul, a kutya által alakított Szimat őrmester pedig motoros járőrszolgálatra indul, hogy teljes legyen a rend. Persze akadnak galibák, ugyanis a zöldségesnél tolvaj járt, így kezdődhet a nyomozás, a hajtóvadászat. A könyvben nagy lapokon kicsiny rajzok sorakoznak, egy nyüzsgő város sok lakójával - arra kiváló, hogy kisgyerekünkkel hosszan nézegessünk-vizsgáljunk egy-egy oldalt, megbeszélvén, melyik állat mivel foglalkozik, mi a munkája, hol lakik, és kikkel találkozik egy dolgos napja során.
A Lebbencs, a szellem-csemete egy ódon várkastély rideg falai közt élő kis szellemről szól, akinek nincs barátja, így bemerészkedik a városba, az emberek közé. Addig legkedvesebb - vagy inkább csak egyetlen - szórakozása a denevérek ijesztgetése volt, ám minden játék egy idő után elveszti báját, így épp ideje a váltásnak. A nagy képekkel illusztrált, vékony könyvben Lebbencs érdeklődve figyeli az esti város zakatolását, majd végül persze talál magának kis barátot is.