Budapest nukleáris gyűrűben

Az atomerőmű - bárhol a világon - gazdaságos és környezetbarát energiaforrás mindaddig, amíg rendben működik. Meghibásodás esetén azonban emberek tízezreire, sőt: százezreire jelent potenciális veszélyforrást.

Az atomerőmű azonban veszélyes üzem is lehet. Akkor, ha mégsem üzemel rendesen. Ez esetben elegendő Csernobilra gondolnunk. Csernobilra, de nem Hirosimára. Az atomerőmű ugyanis még a legsúlyosabb rendellenesség esetén sem változik atombombává, nem robban fel hatalmas, gomba alakú füstfelhőt eregetve. Mégis, mekkora kárt okozhat? Borsos József mérnök őrnagy tanulmánya szerint az erőművekben bekövetkező üzemeltetési baleset vagy természeti katasztrófa esetén a sugárzó izotópok körülbelül 3 százaléka kerülhet ki a környezetbe. Extrém esetben ez a szám legfeljebb 10 százalék lehet. Terrorcselekmények vagy egyéb, háborús károk következtében a hasadóanyagok 50 százaléka kerülhet ki az erőművek falai közül.

A szakember számításai szerint a Pakson bekövetkező legsúlyosabb katasztrófa esetén ki kellene üríteni az erőmű 30 kilométeres körzetét. De nem lehetnének nyugodtabbak azok sem, akik távolabb élnek, hiszen 250 kilométeres körzetben érzékelhető lenne a baleset hatása. Ez pedig azt jelenti, hogy hazánk területének csupán egy-két százalékán nem lenne egészen biztosan érintett a lakosság. Nem csoda tehát, ha a környezetvédő szervezetek a Pakson bekövetkezett üzemzavar kapcsán ismét hangosan követelik, hogy ne hosszabbítsák meg az erőmű élettartamát. Erről ugyanis hamarosan meg kellene hoznia a szükséges döntést a kormánynak.

Júliusi ajánlónkból:

Serényi Kriszta - A nőiesség ereje
Modern amazonok - Gyorsak, hevesek, dögösek
Királyi élet - fejedelmi halál