Divat az impresszionizmus

December 1-jétől 2004. március 15-éig Monet és barátai címmel párját ritkító kiállítást láthat a közönség a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A bejárat előtt napok óta sorok kígyóznak, a múzeum soha nem tapasztalt ekkora érdeklődést. A tömeg persze nem csak a kiállított képeknek köszönhető, hiszen a szinte felbecsülhetetlen értékű kollekció hatalmas médianyilvánosságot is kapott. A kiállítás sztárja Claude Monet, de mint azt a múzeum PR- és sajtóügyeinek koordinátorától megtudtuk, manapság divat szeretni az impresszionistákat, divat rajongani Monet-ért.

Claude Monet Pourville-i part című képe

Monet 1840. február 14-én született Párizsban, apja kereskedő volt. Claude ifjúkorában Le Havre-ban élt, karikatúrái és portréi nyomán itt ismerte fel tehetségét Eugéne Boudin, akinek tanácsára az akkor dívó műtermi munkával szemben a szabadtéri festészethez, a plein air-stílushoz csatlakozott, amely a levegő és a fény jelenségeit használta fel kifejező eszközként. Monet 1859-ben Párizsba költözött, számos művésszel ismerkedett meg. 1860-1862 között Algériában katonáskodott, ahol az afrikai nap élénk színei erősen hatottak piktúrájára.

Leszerelése után kötött barátságot Auguste Renoirral és Alfred Sisley-vel. Hatott rájuk Edouard Manet, akit az impresszionisták vezérüknek tekintettek, noha ő nem értett egyet művészeti elveikkel. Párizs akkori képzőművészeti életét az akadémikus festészetet kultiváló Salon kiállításai határozták meg, ennek ellenzékeként jött létre a Visszautasítottak Szalonja, a Salonból kiszorult művészek fóruma. Monet és társai ehhez csatlakoztak, és a szabadba, erdőbe jártak tájképeket festeni.

Monet első jelentős képei az 1860-as évek közepén készültek, piktúrájának önálló jellege az 1866-os Reggeli a szabadban című képén jelenik meg először, itt az anyagszerű, realista ábrázolás a fényjelenségek érzékeltetésével párosul. Párizsi képein (Saint Germain l'Auxerrois, Louvre-rakpart, A gyermekek kertje) a levegő vibrálása is érezhető a napfényben. A Terasz Le Havre mellett vagy a Nők a kertben az impresszionizmust közvetlenül előkészítő képek. Ezután a Szajnát festette, a napfényes természet, a víz reflexiói, a színes árnyékok teszik mozgalmassá képeit. A porosz-francia háború miatt Pissarróval Londonba ment, s ott Turner művészete nyűgözte le őket. A japán fametszetek is hatottak rá, Hollandiában csatornákat, hajókat, szélmalmokat festett.

Monet 1872-78 közt Argenteuil-ben élt. Ekkori párizsi képeit (Boulevard des Capucines, A fellobogózott Rue Montorgueil) a remegő atmoszféra, a napfényes színek teszik elevenné. A mozgalom első, 1874-es kiállításán az Impresszió, a felkelő nap című képe lett névadójuk, ez a pillanatnyi benyomásokra, a változások megragadására utalt. Ez jelenik meg azokon a képsorain is, amelyeket azonos témákról, de különböző napszakokban, más-más fényviszonyok mellett festett, első ilyen sorozata a Saint-Lazare pályaudvarról készült.