Divat az impresszionizmus

December 1-jétől 2004. március 15-éig Monet és barátai címmel párját ritkító kiállítást láthat a közönség a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A bejárat előtt napok óta sorok kígyóznak, a múzeum soha nem tapasztalt ekkora érdeklődést. A tömeg persze nem csak a kiállított képeknek köszönhető, hiszen a szinte felbecsülhetetlen értékű kollekció hatalmas médianyilvánosságot is kapott. A kiállítás sztárja Claude Monet, de mint azt a múzeum PR- és sajtóügyeinek koordinátorától megtudtuk, manapság divat szeretni az impresszionistákat, divat rajongani Monet-ért.

Csoportjuk az 1880-as években felbomlott, Monet 1878-ban Vétheuil-be, 1883-ban Givernyba költözött, mindkét hely számos képét ihlette. 1889-ben Rodinnel közös kiállításának óriási sikere volt. Amszterdam látképe, Étretat-i szirt, Meredek partok Dieppe közelében című képei emelkednek ki ekkoriban. Leghíresebb, 1890-92-es, a roueni székesegyházat ábrázoló sorozatán szinte eltűnik az épület, a kőcsipkék megannyi részlete, csak a levegő és a fény rezgése látható reggel, délben, délután és este. A XX. század első éveiben festett Temze-képein a köd, a gyárak füstje, a szmog elhalványítja a hidakat, az épületeket, piktúrája újabb magaslatokra jut.

1908-1910 között megromlott szemmel Velence csatornáit, műemlékeit festi. Ezután givernyi kertjének virágaival, japán hídjával, a vízfelületek szín-játékával szinte tárgy nélküli képeket alkot. 1926. december 6-án halt meg Givernyben.

Monet művészete maradéktalanul valósítja meg az impresszionizmus elveit, elsőként szakít a pontos ábrázolás igényével. Képei tárgyak helyett színeket és megvilágítási helyzeteket ábrázolnak. A festmények legfőbb elemei a valőr (a fény és árnyék finom árnyalataiból kibontakozó színhatás) és a színek telítettsége. A képszerkesztés feladása, a tárgytalanítás már az absztrakt művészetet előlegezi, Monet ennek egyik előfutára.