Valentin-napra főzzön szívből!

Belátjuk, hogy a Valentin-nap ellen kikelni hiábavaló hipszterkedés, de a csokibonbonos, virágfelhős romantikarengeteg helyett inkább az érzelmek kiindulópontjának tartott szívből készített ételeket választottunk a szeretetroham kifejezéséhez. Mert a szív ehető, ha már nem dobog valakiért, szívós kis belsőség ez is, amely ugyanakkor szelíd és puha falatkákká változtatható kevés ráfordított energiával.

Mivel ma van a szerelmesek napja, elmerenghetünk, hogy miért lett a vérpumpáló szervből stilizált szerelmi jelkép, amikor a színe és a kinézete sem igazán összeegyeztethető a rajzolt szívecskékkel, tehát az sem meglepő, hogy valószínűleg semmi köze hozzá.

A Valentin-nap eredetét és szimbolikáját kutató Galdino Pranzarone pszichológiaprofesszor teóriája szerint a stilizált szívforma kiindulópontja egy fenék, a szerelemistennő, Aphrodité feneke. A szívszimbólum mások szerint a születéssel függ össze. Az egyiptomi eredetben hívők szerint a hét lélek egyike a várandós anya szívéből leáramlik az anyaméhbe, ahol a születendő gyermekben ölt testet. Eszerint a szív, a lélek és az új élet alkot egységet. Egy másik csoport azt állítja, hogy a Valentin-napi szív első ismert ábrázolása az i. e. 7 századi Küréné városához köthető, ahol egy olyan növényt ettek fogamzásgátlóként, amelynek a levele pontosan olyan formájú, mit a mai rajzolt szívek. Van, aki fallikus szimbólumnak, van, aki a mell utánzatának tartja, de volt olyan hiedelem is, amely szerint leginkább a krokodilszívre hasonlít.

Együnk szívet!

Az előkészítése egyszerű, a baromfi- és az emlősszív is minimális pucolást igényel. Mindkettőben maradhatott vér, ezt ki kell mosni, és az ereket kivágva kész is az alapanyag. Ami ráadásul nagyon olcsó.

A fogyasztók teljes lenyűgözésére talán az egészben hagyott marha-, bárány- vagy sertésszív alkalmas leginkább. Büszke, nagydarab hús, ráadásul a szív így alkalmas leginkább a magyar nyelv adottságait kihasználva az udvarlásra (teljes szívemből, eléd teszem a szívem stb.). A töltött szív eredeti receptjét Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvében találjuk, ott a sertésszívet vízben főtt májjal és a fal belsejéből kivájt, felkockázott szívvel kell megtölteni, Hajnalka az érzelmektől túlcsordulva vesével töltötte meg:

Töltött szív

Az utóbbi években a konfitálás majdnem ugyanolyan szitokszó lett, mint a macaron vagy a medvehagyma, de nem szabad hagyni, hogy ez eltántorítson bennünket. Ma ünnep van, úgyhogy konfitálhatunk vagy hívhatjuk zsírban abálásnak, és akkor máris kevésbé tűnik műelegánsnak. A szívet a zúzához hasonlóan puhítsuk lassan zsírban, az eredmény puha boldogság, cuppogás és zsíros kenyér.

A színe ugyan meglepően lila, de a lila majdnem rózsaszín, ami pedig passzol a szerelemhez, úgyhogy tökéletes alkalom a február 14-e a dunántúli vörösboros szív tálalására. Annak ellenére is, hogy a színe tényleg lila, és nagyon nem szép ételről van szó.

Borban főtt szív

A furmintos bárányszív tökéletes bizonyítéka annak, hogy egy impulzusvásárlás és néhány otthon talált alapanyag elképzelés nélküli összeborogatása ujjongós harmóniát is hozhat. Ez is boros recept, és végre nem fura színű. A bárányszív persze nem csirkemell, amit bármelyik hiperben vagy hentesnél tonnaszámra kaphatunk, de bátran helyettesíthető a sertésével is, de akkor a főzési időt hosszabbítsák meg.

Savanyú bárányszív

Az angolok panírozott szíve is borral készül, eredetileg madeirával, de ha nincs időnk felkutatni, vagy inkább mégis szívbonbonra és virágra költenénk a pénzt, egy fűszeres, karakteres vörösbor is megteszi, olyan, amit szívesen meg is innánk.

Bárányszív angol módra

Az elvetemülteknek vagy kapszaicinimádóknak tökéletes ajándék a csillagánizsos illatos szív, egy kínaiban kóstolt fogás íz alapján megfejtett receptje. Péter Anna szívkedvence, amely garantált meglepetést okoz a húslevesbetéten edzetteknek.

Csípős, illatos szív

A madárszív a kereskedelemben leggyakrabban csirkeszív, és joggal kap helyet a húslevesben, hogy aztán sunyin vadásszuk el családtagjaink elől a puhára főtt darabokat. A kacsa szíve ritkább ajándék, markánsabb ízű a csirkéénél, és még mindig az alkoholvonalon maradva kiderült, hogy jó barátja a cidernek. A szénsavas borféle őrületes karriert fut be éppen Magyarországon, tavaly nyáron a rom- és nemromkocsmák egyik slágere volt, mi is kóstoltunk, de mintha ételben több hasznát vettük volna, mint a pohárban, a kacsaszívnek mindenesetre jól áll, valószínűleg a csirkének és a sertésnek is, ha nincs kacsa, maradhatunk ezeknél. Aki szereti a Marmite-ot, feltétlenül kattintson.

Birodalmi kacsaszív

Nem maradhat ki a szívpörkölt sem. Mégiscsak magyarok vagyunk, akik vagy panírozunk, vagy paprikázunk. A szív ugyanolyan jó pörköltnek, mint a zúza, rendesen megfőzve (6-8 óra) omlós, a paprikás szaft tunkolását pedig nem tudjuk eleget reklámozni. Igazán kemény arcok rakhatnak bele felkarikázott szívgyökeret is, ami nem más, mint a koszorúere, így elkészítve Cegléden előfordul, mint klasszikus lakodalmas étel.

Szívpörkölt

Ha pedig kertiparti-hangulatot idéznénk februárra ajándéknak, vagy csak a tévé előtt összebújva rágcsálnánk valamit, a Larousse Gasztronómiai Enciklopédia receptje alapján készíthetünk szívnyársat. Hihetetlennek tűnik, de nem marad kemény a hús, ha elég forró a sütő.

Grillezett szívnyárs

További belsőségek a Táfelspiccen:

Pacal

Zúza

Máj

Velő

Tüdő