Bárki lehet jó hobbiszakács

Miért főznek az emberek? Nyilván, mert éhesek, vághatnánk rá csípőből, de az, akinek a főzés csak a táplálkozásról szól, sohasem lesz jó hobbiszakács. Ahhoz, hogy valaki menő legyen a konyhában, kell más hajtóerő is, valami, ami a gyomorkorgásnál és a rongyrázásnál is mélyebb.

"A főzés kikapcsol. A mindennapi munkámmal szemben valami kézzel fogható, megehető dolgot állítok elő. Szórakoztat is, nagyon érdekesnek találom, hogyan alakulnak az ízek, állagok főzés közben" - mondja eszpee, aki régóta lelkes hobbiszakács. De a főzés nemcsak a szabadidő eltöltésének klassz módja lehet.

Az adrenalin és a többiek

"Én leginkább a gondoskodás miatt főzök, a gyerekek miatt - állítja Fűszeres Eszter, a Fűszer és lélek blog szerzője. - Tudatosan próbálom meg elültetni bennük azt a magot, ami húsz év múlva is minden pénteken hazahozza őket vacsorázni. Nem igazán a főzés adja a feltöltődést, hanem amikor közösen leülünk az asztalhoz. Vagy ha közösen főzünk. Családdal, barátokkal, szinte mindegy, csak ne mosogasson közben senki kényszeresen. Nem szeretnék szakács lenni, mert nem ülhetek oda az asztalhoz enni a vendéggel. Azt hiszem, nyugalmat ad a főzés és a közös étkezés."

Brian Wansink, az Illinois Egyetem kutatója 2000 amerikait kérdezett főzési szokásaikról, eredményeit a Food Quality and Preference című lapban publikálta. A pszichológus azt találta, hogy az embereket teljesen különböző tényezők motiválhatják a főzésben. Van, aki így gondoskodik szeretteiről, van, aki a kreativitását, a kíváncsiságát éli meg, akad, akit az egészsége, akad akit az adrenalin hajt. Vannak emberek, akiknek a főzés kihívás, szeretik lenyűgözni környezetüket, mindig jobb teljesítményre törekednek, mérjék ezt a tökéletes leveles tészta elkészítésében, vagy a jól főző ex legyűrésében. Vannak olyanok is, akiknek a főzés biztonságot ad, tervszerűen, mindig azonos keretek között hajtják végre, stabilitást visz az életükbe.

Forrás: AFP

Milyen a jó hobbiszakács?

Ahogy a főzni szerető, úgy a főztöt megítélő emberek szempontjai is különbözhetnek, így meghatározni azt, ki a jó hobbiszakács, sokkal nehezebb, mint megrajzolni a jó séf személyiségprofilját. "Mi az, hogy jól főz? A nagyanyám például anyám szerint rosszul főzött, én mégis csodálatos vacsorákra és ebédekre emlékszem vissza" - idézte fel Fűszeres Eszter. A blogger szerint ha mégis általánosítani akarunk, a jó hobbiszakácsot a nyitottság, az olvasottság jellemzi, eszpee szerint pedig a jó ízlelőképesség, a gyakorlat és a logika számít.

Brian Wansink kutatásából kiderül, az eltérő motivációval rendelkező embereket más és más tulajdonságok jellemezik, és mi is különböző dolgokat kaphatunk tőlük. Persze a klassz koszton túl. A gondoskodó szakács általában barátságos, kedvelt, lelkes, odaadó és társaságszerető ember. Az ő főztje gyakran lesz a társasági esemény központja, tehát az ételen kívül közösségi élményt is kínál. Ez sokszor fontosabb, mint maga a kaja. A természetkedvelő, egészséges életmódot támogató, gyakran sportoló hobbiszakácsok az egészségesebb étkezés irányába terelik az embert. Ha valaki nyitott az új ízekre, új ötletekre, az a kíváncsi, kalandvágyó, olvasott, innovatív és néha impulzív hobbiszakács asztalánál lesz igazán elégedett.

De mi ebből a tanulság?

Attól, mert valaki tudja, hogy a keménytojás főzéséhez víz is kell, még nem lesz jó hobbiszakács. A főzést szeretni kell, időt és energiát fordítani rá, gyakorlatot szerezni benne, és ha ez megvan, tudni kell, mit adhat az egyenletesre sütött T-bone-on túl is.

Ha magunknak főzünk, a képlet egyszerű: ha a főzés kielégíti a vágyainkat, jók vagyunk. Ha másokat is etetünk, nem árt végig gondolni, vajon ők mit várnak tőlünk. A nagyit felesleges narancsbőrrel sokkolni, azt hagyja meg inkább a gourmet barátoknak, a rég nem látott pajtásnak. Ide egyszerű koszt dukál, olyan amihez nem kell percenként a konyhába rohanni, a túlsúlyos após esetében pedig már attól is jók vagyunk, ha rádöbbentjük, hogy a zöldség is étel. Az anyós legalábbis hálás lesz.