Magas pH, alacsony pH – a lúgosító diéta

Vágólapra másolva!

Diétás sorozatunkban közismert fogyókúrákhoz állítunk össze egyhetes étrendet. Olyan étrendet, amit mi is megennénk – tehát igyekszünk a lehető legtöbb ízt és élvezetet becsempészni a szűk keretek közé –, és amit kis változtatással a fogyókúrázó családja is fogyaszthat nyávogás nélkül. A lúgosító diéta következik.

Táfelspicc

Vágólapra másolva!

diéta lugosítás

Amikor 1909-ben Soren Peter Lauritz Sorensen dán kémikus a vegyületek savasságának és lúgosságának mérésére kiötölte a pH-számítási módot, egészen biztosan nem gondolta, hogy pár évtizeddel később sok egyéb mellett diétát is fognak alapozni a koncepcióra.

A pH-érték egy 1-től 14-ig terjedő skála, minél alacsonyabb valaminek a pH-ja, annál savasabb, minél magasabb, annál lúgosabb. A semleges pH a 7-es. Az emberi testben többféle pH-t mérhetünk, a gyomorsav például az erősen savas 1,35–3,5 között mozog, a vér pH-ja enyhén lúgos (7,35–7,45).

A pH-diéta mögötti elv szerint az elfogyasztott ételekkel segítünk helyreállítani a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Mivel a legtöbb étel savasít, az egyensúly általában a lúgos kárára bomlik meg, tehát az elgondolás szerint ételekkel kell visszalúgosítani magunkat.

Mi a baj vele?

Hát az, hogy az elgondolás, miszerint az étkezéssel megváltoztatható a vér pH-ja – tudományosan legalábbis – ingatag lábakon áll. És az ingatag ebben a szövegkörnyezetben azt jelenti, hogy egyetlen komoly (tehát kontrollált körülmények között végrehajtott, duplavak klinikai) kutatás sem támasztja alá a lúgosítás elméletét.

Az viszont tudható, hogy ha a vér pH-ja elkezd csökkenni, tehát savassá válni, akkor elég hamar beáll az acidózisnak nevezett állapot, ha pedig a pH 7 alá csökken, akkor kóma és halál következik. Aki nagyon szeretné tudni, milyen érzés, amikor a vér pH-ja tényleg elkezd megváltozni, tartsa vissza a levegőt jó sokáig. Hahaha, ugye, nem olyan kellemes.

Ha pedig a vér túlzottan lúgos lesz, akkor beáll az alkalózis, ami súlyos esetben epilepsziás rohamhoz hasonló izomgörcsöket okoz. Úgyhogy nagy szerencsénk van, hogy a szervezet egy bonyolult rendszeren keresztül mindig úgy intézi, hogy a vér pH-ja megmaradjon a 7,35–7,45 közötti értéktartományban.

(Persze ne tartson vissza senkit, ha jobban érzi magát attól, hogy egy nagyjából vegetáriánus diétát lúgosításnak nevez, komolyan.)

Miért fogyaszt?

Mert aki ezt a diétát tolja, nagyon sok zöldséget és gyümölcsöt fog enni, a nagyon sok zöldségben és gyümölcsben nagyon sok rost van, ami sokáig okoz teltségérzetet, tehát kevesebbet fogunk enni, tehát valószínűleg kevesebb kalóriát viszünk be. Kellően kevesebb kalória pedig egyenlő fogyás.

A rosszak:

Ezek azok az ételek, amelyek nagyon savasítanak, ezért nem szabad fogyasztani őket. Vagy legalábbis, ha fogyasztjuk őket, mindig jó sok lúgosító ételt fogyasszunk melléjük: hús (főleg a zsíros, vörös húsok, de ha lehet, kerüljük a halat és a fehér húsokat is), tejtermékek, finomított cukor, finomliszt, szénsavas üdítő, koffein, ecet, alkohol, dohány, bab.

A jók:

Természetesen vannak olyan ételek, amik a többinél jobban lúgosítanak. Ezek a következők: citrom, narancs, grépfrút, avokádó, keresztes virágú zöldségek, mint a brokkoli és a karfiol, tengeri alga, tökmag, szója (tofu), fokhagyma, dinnye, kivi, körte, spárga, gyömbér.