Az utolsó pillanatban mentették meg a göndör disznót

Melocco Anna, a Táfelspicc egyik alapító tagja ismeretterjesztő filmet rendezett a mangalicáról: a történetéről, az állat felépítéséről, arról, hogy milyen legendák övezik. Valóban hungarikum a mangalica? Hogyan került majd vált sikertermékké Hollandiában, Spanyolországban vagy Japánban a göndör sertés? 

Amikor arról kérdeztük Melocco Annát, miért erről forgat filmet, egyszerű, szerethető választ kaptunk: szenvedélyesen szeret enni, imádja a húst és a mangalicát. Már a Táfelspiccen is foglalkozott a témával, ő volt a rovat mangalicaügyi felelőse, aztán eldöntötte, hogy jobban megismerné ezt a fajtát, sőt szeretné, ha más is többet tudna a mangalicáról, hogy eloszlassa a kételyeket s kiderítse, miként lett világsiker a göndör sertés, hogyan sikerült megmenteni a kihalófélben lévő állatot? Pályázott, nyert, a film premierje pedig március 12-én, holnap lesz, és mi már őrülten várjuk. A címe: Történet a mangalicáról.

Barbara Meyer Zu Altenschildesche és Melocco Anna Forrás: Történet a mangalicáról

A mangalica a világ körül

Anna és a stáb nem csak magyar tenyésztőknél forgatott, hanem Hollandiában és Spanyolországban is hetekig a mangalicával foglalkoztak. A debreceni Farmerexpón ismerkedett meg egy nemesi származású holland hölggyel, Barbara Meyer Zu Altenschildesche-vel és Wilhelm W. Kohllal, aki Amerikában fogadja a magyar-holland mangalicákat.

Micsoda, magyar-holland mangalica?

Barbara néhány éve Annához hasonlóan egyszerűen belezúgott a fajtába, elkezdett foglalkozni a témával, azóta pedig gyakorlatilag velük él: olyan kapcsolat alakult ki közöttük, hogy akár ölelgetheti is a hatalmas sertéseket, amit persze senkinek nem ajánlanánk. Barbara azon dolgozik és abban segít, hogy Magyarország képes legyen exportálni az Egyesült Államokba malacokat, mivel oda élő állat kivitelére még nincs lehetőségünk, csak feldolgozott húséra.

A vemhes mangalicákat kivitték Hollandiába, ott megszülettek a - már holland - mangalicák, melyek már szabadon mehetnek az USA-ba. Barbara Debrecenben javasolta Meloccónak, hogy amíg nála vannak az utazni készülő mangalicák, nézzék meg őket.

Néhány órás malacok szopnak Forrás: Történet a mangalicáról

De nem Hollandia az egyetlen hely, ahol rajongás övezi a mangalicát. Ez a történet viszont huszonöt évvel ezelőtt kezdődött, ugyanis egy spanyol sonkakészítő családnak és Tóth Péternek, a Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének elnökének köszönhető a mangalica megmentése.

Miért kellett megmenteni a mangalicát?

Melocco Anna elmondása szerint a mangalica ugyanannak köszönheti a veszélyeztetettségét, mint ami végül meg is mentette, ez pedig a fajtára jellemző, a húsát csodálatosan átszövő zsír.

A történet rendkívül egyszerűen nyomon követhető: amikor még a hűtőszekrény csak vágyálom volt, a zsír volt az egyik tartósítószer, így a mangalica kézenfekvő és praktikus megoldás volt, népszerű is volt tartani. Az iparosodással minden átalakult, a földterületektől kezdve az életmódig: amikor a sovány húsok fogyasztása jött divatba, a mangalica iránt lanyhult az érdeklődés. Ez oknál fogva, és egy sertéspestis miatt annyira megfogyatkozott az állomány, hogy lényegében alig szaladgált pár mangalica Magyarországon.

Az 1990-es évek végén történt egy változás, ami a spanyol Jamenos Segovia Sa Serrano sonkagyár vezetőjének, a sonkagyáros család egyik sarjának, Juan Vincente Olmos Llorentenek köszönhető: zsírsertéseket keresett, így bukkant a mangalicára és Tóth Péterre. Együtt karolták fel az ágazat maradékát, így mentve meg a kihalófélben lévő mangalicát. Tenyészteniük nem érné meg a mangalicát, hiszen csak négy végtagra van szükségük, másrészt a mangalica más klímán, más körülmények között csak egy rossz ibericóvá válna. Így az Olmos család máig Magyarországról importálja a mangalicalábakat.

Barbara öleli a kedvenceit Forrás: Történet a mangalicáról

A mangalica Ázsiában

Nem csak Európában és az Egyesült Államokban népszerű: Melocco Anna felkeresett egy Japánban élő magyar étteremvezetőt, Moldován Viktort, aki rendszeresen használ mangalicahúst - kiderült, a japánok is beleszerettek. A mangalica húsát a japán kobe marha sztékjének tekintik: nemzetközileg is egyre többen látják így, azaz a zsírral tökéletesen átszőtt húst tekintik ideálisnak.

Japánban sem kerül minden nap az asztalra mangalica (mint ahogyan Magyarországon sem): ünnepi étel, de kifejezetten népszerűsítik a fajtát: tévében hirdetik, lehet kapni plüssmangalicát is, azon kívül, hogy rettentő cukinak tartják, kívül-belül imádják - mesélte Melocco.

Miért nem eszünk minden nap mangalicát?

A fehérsertés (amelyet általánosságban fogyasztunk) és a mangalica életmódja között alapvető különbségek vannak, mivel teljesen más a kettő élete és így a húsa is. A fehér hússertés, míg a mangalica zsírsertés: a zsír adja a hús ízét, abban rejlik az összetéveszthetetlen aromája.

A mangalica tartása sokkal időigényesebb és kockázatosabb, mint az átlagos fehérsertésé. Előbbi félig szabadon él, járkálnia, szaladgálnia kell szabadon ahhoz, hogy a zsír átszőhesse a húst és az ne csak egy zsírbőrönd váljon belőle. Ha a fehérhez hasonlóan tartanák, elveszítené azt a húsminőséget, amiért mangalica a mangalica. A bezártság sem segít neki: a sok zsír miatt akár a csontok is összetörhetnek a jószág súlya alatt, ezért félig szabadon kell tartani, hogy azok megerősödjenek. Hosszabb idő alatt éri el a vágósúlyt, ezek pedig mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a mangalica egy prémium kategóriás termék legyen, amelyet ünnepnapokon fogyasztunk - ez így is van rendjén.

Mikor láthatjuk már a filmet?

A premier március 12-én este lesz 19.00-kor az Uránia moziban, amire a film facebook oldalán jegyet is lehet nyerni. Az alkotók tervei szerint később a Magyar Televízióban is megtekinthető lesz, igaz, máshol is szeretnénk bemutatni. A produkció egyébként a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra program keretében forgott. A külföldi helyszínek mellett a filmben a debreceni Farmerexpo, a tetétleni Kövér tanya, Lackó Róbert zebegényi mangalicatenyésztő, egy házi vágás, a Pick Zrt. vágóhídja, a mangalicára szakosodott hentesek különterme és séfek is szerepelnek.

Milyen tévhiteket oszlat el a film?

A legnépszerűbbeket: például, hogy a mangalicát makkoltatják, hogy hungarikum, vagy hogy a zsírja koleszterinmentes - ezekről és más legendákról is többet megtudhatunk.

Melocco Anna elmondta, terveik vannak a filmmel kapcsolatban (főként pályázatok), de erről még nem szeretne beszélni, már csak babonából sem. Ami fontos számára: kicsit eloszlatni a göndör disznó körüli ködöt, hogy jobban megértsék és megszeressék a mangalicát. Mi is nagyon bízunk benne, hiszen az első lépést már megtették.

Szabadban pihenő malacokkal a forgatás közben Forrás: Történet a mangalicáról

Cikkek a mangalicáról a Táfelspiccen

A vörös, a szőke és a fecskehasú - mangalicaalapok

Hogy élsz, mangalica?

Hogy kerül a mangalica a díjnyertes olasz tartjába?

A mangalica tényleg győz – fehésertés kontra mangalica

Ujjongós könyv egy sertésről – kritika A mangalica, A világhírű magyar sertés című könyvről

Romantikus könyv egy sertésről – kritika a Megőrzött ízek, A mangalica című könyvről

Mangalicásodik az amerikai szupersertés

Így néz ki egy vágóhíd

A magyar zsír a legjobb országimázs - kritika a The Mangalitsa Pig című könyvről