Izgalmas dolog virágot enni: esztétikum és íz szempontjából is feldobhatjuk megszokott receptjeinket. Mint minden begyűjtött növény esetében, itt is vannak rizikófaktorok, egy-két egyszerű szabály betartásával azonban igazi finomságokkal gazdagíthatjuk étrendünket. A legfontosabb tudnivalókat Domonyai András gasztrobotanikus ismertette velünk.
Mindig legyünk biztosak abban, hogy ismerjük-e a szüretelendő virágot. Ugyanaz a szabály érvényes, mint a gombáknál: ha bizonytalanok vagyunk a fajtát illetően, ne kockáztassunk: "Azt gondolhatja a lelkes gyűjtő, hogy ha valami hasonló egy másik, ehető virághoz, akkor biztosan az is ehető, de ez nem mindig van így. Menjünk biztosra! Jó példa, hogy a zellerfélék virágai hasonlóak, és közülük soknak finom és kellemes az íze: például az ánizsénak, a római- vagy az édesköményének. Ezekre kifejezetten hasonlítanak a vad zellerfélék virágai, amelyek viszont mérgezőek." Domonyai hozzátette:
Bár a Kárpát-medencében ritka a durván mérgező virág, a nem megfelelő növény elfogyasztása után napokig kellemetlen keserűség maradhat a szájban, gyomorban."
Szüretelni a virágzás teljében érdemes. Sem a bimbók, sem a hervadó virágok nem ajánlatosak. Ha hallgatunk a szakértőre, ne együnk boltban vásárolt virágot: "ezeket vágott virágnak termesztették, vegyszermaradék lehet bennük."
A növénygyűjtésnél szokásos biztonsági eljárások itt is érvényesek. Ügyeljünk arra, hogy ne szedjünk út mellett növő vagy permetezett virágokat.
Asztmában, szénanáthában vagy allergiában szenvedők kerüljék a virágok étkezési felhasználását! A meggyek, barackok, mandulák virágainak fogyasztása sem javasolt"
– árulta el a gasztrobotanikus.
A legismertebb ehető virág a fekete bodza, más néven festőbodza. Május végétől júliusig virágzik.
Vigyázni kell, hogy csak a szirmokat vagy a bogyókat fogyasszuk,
a növény gyökerei és megvastagodott szára ugyanis súlyos gyomorproblémát okozhatnak.
Szörpöt csak frissen nyílt virágból érdemes készíteni, mert könnyen állott íze lesz. Nyári melegben tehetjük limonádéba, jól illik hozzá a menta és a lime. Erős fűszeres illatú, egy tál epret vagy bármilyen epres süteményt is ízesíthetünk vele, de passzol a pezsgőhöz is, és feldobja a fröccsöket. A szörp még fokozható: belőle készül a szinte függőséget okozó fagylalt.
A virágot ki is ránthatjuk, akár mákkal kiegészítve. Ecetet is készíthetünk belőle: egy nagy befőttesüveget megtöltünk virágokkal, felöntjük tízszázalékos almaecettel, és egy hónapig sötét, hűvös helyen érleljük.
Az akácvirág felhasználása a bodzáéhoz hasonló. Sajátossága, hogy
akár közvetlenül szedés után, azonnal fogyasztható.
Mindenféle ízesítés és ízkombináció nélkül is kifejezetten finom, édeskés. A fehér virág akacint, robinint és egyéb flavonoid glikozidokat tartalmaz. Gyógynövényként a májusi-júniusi virágzáskor gyűjtött fürtvirágzatáról lefosztott, megszárított kis virágait használjuk. Azonban
legyünk óvatosak, a magja mérgező!
A napraforgó is közismerten ehető növény, de csak a szirmokat együk, a virágpor erősen allergén.
A gyermekláncfű sárga virága nagyon kellemes hozzávaló salátákhoz,
amelyekbe a növény friss leveleit is belevagdoshatjuk.
Nagyszerű sáfrányhelyettesítő a narancssárga körömvirág szirma. Íze fűszeres, csípős, enyhén borsos. Akárcsak a sáfrány, sárgára színezi az ételt. Hasonló célokra használható a büdöske virága is. Gyógyteák, saláták, köretek ízesítésére és színezéséhez kiváló alapanyag.
A cukkini és a tök virága sokféleképpen felhasználható: ki lehet rántani, levest lehet belőle főzni
. Íze nektáros, édes. A piacokon néha külön is hozzá lehet jutni. Domonyai Andrástól megtudtuk, hogy már létezik olyan nemesített fajta is, amelyiknek a termésén rajta marad a virág.
A levendulából készült tea nyugtató és emésztést javító hatású, de a virág fűszerként is használható. Lekvárba, cukorba, süteménybe és fagylaltba is tehetünk belőle; a cukrászdák rendszeresen jönnek elő levendulás desszertekkel.
A rózsából már a rómaiak is számos gyógyszert és édességet készítettek, előszeretettel használták illóolaját. Rózsavízen kívül zselét, kandírozott rózsaszirmot is csinálhatunk belőle: az egyes szirmokat ecseteljük be egy nem habosra összekevert tojásfehérjével, majd hintsük be porcukorral, végül hagyjuk száradni.
A tátika íze finoman kesernyés, míg az árvácska, az ibolya és az orgona virága lágy és édes: mind feldobja a salátákat.
A kékes-lilás búzavirág aromája a szegfűszegre emlékeztet. Ezt salátákba és édességekhez is ehetjük.
"A virágokról elmondható, hogy általában az íz- és gasztronómiai értékük magas, azonban táp- és gyógyászati értékük elenyésző. De ez sem mindegyikre igaz" – hívta el a figyelmet a gasztrobotanikus.
Készítettünk egy rövid listát azokról a virágokról is, amelyeket
nem okvetlenül jutna eszünkbe megkóstolni, mégis egészségesek.
A fűszernövények virágainak mindegyike fogyasztható. Jó hír, hogy ezek gyógyhatása az alapnövénnyel megegyező. A káposztafélék, a retek, a rukola, a torma és a borsó virága is kifejezetten egészséges. Ne feledjük azonban: ha például a borsó virágát leszedjük, termésre már nem számíthatunk.
Viszonylag újdonságnak számít a mustbazsalikom teljes virágzatának fogyasztása. Nagyon aromás, kifejezetten édes, mustízű. A belőle készült fűszer vagy tea enyhe élénkítő és fertőtlenítő hatású.
Hasonló tulajdonságú a tormás-édes ízű sarkantyúka is. Főleg mustárolajat (növényi antibiotikumot), illóolajokat, káliumot tartalmaz.
Nagyon jó gomba- és vírusölő, vérképző és összehúzó hatású.
A legjobb nyersen fogyasztani sajtokkal, de szirmaival salátákat is díszíthetünk. Ecetes-sós lében tartósított bimbója a kapribogyóhoz hasonló ízű.