Halálos ételek

Az ősember gyűjtögető életmódjáról leszoktunk, és túlzás lenne azt állítani, hogy a mezőn, kiskertben és a boltokban gyilkos ételek, és növények sora várja, hogy kinyírja a gyanútlan kóstolót, de a mélyen tisztelt óvatosság nem árthat. Nem véletlenül nem eszünk meg mindent, ami szembe jön, mert a gomba, a bab, a koffein, a dísznövények, de még a most virágzó bodza is rejthet veszélyeket.

A kumarin nevű természetes aromaanyag például széles körben fordul elő a növényekben, köztük sok gyümölcsben és fűszerben. Legnagyobb koncentrációban a fahéjfélékben és az Amerikában már betiltott, de itthon éppen fénykorát élő, elsősorban süteményekhez használt tonkababban és a szesziparban használt szagos mügében is előfordul. A nagy dózisban elfogyasztott kumarin májkárosodást okozhat, de ehhez körülbelül 30 darab tonkababot kell elfogyasztani, amennyit a magyar cukrászipar egy év alatt nem reszel bele a csokoládés-tonkababos desszertjeibe. Arról, hogy az új hisztéria, a nagykanállal fahéjevés (cinnamon chalange) milyen mértékben károsítja a májat, nincsenek adatok.

Őrületes veszélyforrás: gomba és bab egyszerre. Túléltük, recept itt.

A tonkababtól függetlenül a babokkal és hüvelyesekkel is szinte csak a baj van. A vajbab linamarint (ami gyakorlatilag cianiddá válik) tartalmaz, ezért teljesen meg kell főzni fogyasztás előtt. A vörös- vagy vesebabban és a hüvelyesek nagy részében megtalálható a phytohaemagglutinin nevű, könnyen halálos toxint szintén hőkezeléssel - legalább tíz perces forralással - gyilkolhatjuk ki. Mentségükre legyen mondva, a babok koleszterincsökkentő hatását már bizonyították, és megakadályozzák a vércukorszint étkezés utáni gyors emelkedését.

A szerecsendiót több fórumon ajánlják bódítószerként, állítólag vízzel hígítva be lehet tőle állni. A kereskedelmi forgalomban fellelhető szerecsendió teljesen ártalmatlan és nyers formájában ugyan valóban bódító hatású a fűszer, sőt halálos is lehet, de körülbelül 10 gramm (kb. egy fél diónyi) nyers szerecsendiót kéne ennünk ahhoz, hogy bármi hatása legyen, ehhez képest ezt a növényt sóként használjuk rendkívül erős aromája miatt.

A boltban kapható kesudió legtöbb esetben már párolt, mert a nyers gyümölcs urushiolt, a szömörcében és a borostyánban is megtalálható, rendkívül mérgező, akár halálos vegyületet tartalmaz. A kesu-mérgezés ritka, de azokban az üzemekben, ahol a munkások naponta érintkeznek a gyümölccsel, gyakoriak a gyenge mérgezések.

Durva csípősözés, recept itt

A szívünkhöz közel álló csípőspaprika-fogyasztásnak is lehet rossz vége. A paprikában a csípősséget okozó kapszaicin nagy mennyiségben halálos is lehet, de ahhoz kapszaicinkivonatot kell fogyasztani, mert egyszerre 8-10 kg erőspaprikát senki sem tud elfogyasztani. A kapszaicin kismértékben viszont a barátunk, használják például krémekbe fájdalomcsillapítónak, rákmegelőző hatása van, serkenti a keringést és csillapítja a lázat.

A gomba-kérdés szerencsére viszonylag hangsúlyos jó ideje; már a gyerekek is tudják, hogy gombaszedés után kötelező gombaszakértőnek megmutatni a zsákmányt, ennek ellenére nem múlik el év gombamérgezés, és piros vasúti átjárón áthajtás nélkül. A szakértőt nem helyettesítendő, néhány ötletet a beszerzéshez ittkaphat.

A burgonyában mérgező anyaga a szolanin, ami a nyálkahártyát izgatja és agyödémát, kómát és görcsöket okozhat. A krumpli érett gumói csak nagyon kevés szolanint tartalmaznak, ezért teljesen veszélytelenek, de az éretlen vagy a nagyon öreg, már kicsírázott burgonyával óvatosnak kell lenni: vastagon meg kell hámozni, és főzéssel kioldani a mérgező anyagot, tehát nem városi legenda, hogy a kicsírázott krumplit jobb kidobni.

A koffein kis mennyiségben valóban élénkít, nagy mennyiségben viszont túlpörgeti a szervezetet, különösen a szimpatikus idegrendszert, aki túlkávézta már magát, az pontosan ismeri a brutálisan megemelkedő pulzus okozta halálfélelem, nyáladzás és hideg izzadás finom érzését. A nikotin is méreg, dohányosok pontosan ismerik egy a szokásosnál intenzívebben végigcigizett buli után, a mérgezés tüneteit az égető érzést a torokban, szájban, gyomorban, a nyálfolyást, a hányást, a hasmenést és gyomorgörcsöket. Súlyos esetben szívbénulást is okozhat.

Ugyan Magyarországon jó eséllyel soha nem futunk bele, hírhedten veszélyes a Japánban előszeretettel fogyasztott gömbhal vagy fugu. A halban lévő idegméreg (tetrodotoxin) lebénítja a testet, miközben a tudatot nem bántja, úgyhogy végig tudatában van az ember annak, hogy meghal. A szóbeszéd szerint a gyakorlott szakács úgy tudja méregteleníteni a halat, hogy egy minimális méreganyag marad benne, ami kellemes bódultságot okoz, de inkább egyszerűen azért eszik, mert menő, és jó bátorságpróba.

Többféle a hatás

Vannak gyümölcsök és egyéb alkotóelemek, amik például mennyiségtől, feldolgozástól függően akár éppen az ellenkező hatást érhetnek el. Óránként három banán elfogyasztása például megmozgatja a bélrendszert, hasmenésnél viszont 3 óránként kell 1 banánt enni, mert ennyi belőle székfogó. Két-három sült alma alvás előtt megelőzi a székrekedést, a hámozott, reszelt alma viszont segít hasmenés ellen. A cékla minden formában májtisztító, de ha léként fogyasztjuk, mindenképpen csak kis mennyiségben ajánlott, répalével vagy répa- és zellerlével keverve. Egy nagy adag tiszta friss céklalé egyszerűen túl erős méregtelenítő hatást válthat ki, magyarul fosat.

A mandulát mindenképpen a belső vékony héja nélkül vagy sütve, főzve együk, mert kismértékben cianidot tartalmaz (vízbe áztatva könnyen lejön a hártyahéj is). Nagy kár, hogy a mandula ízét is főleg a héja tartalmazza, most légy okos. Szülés után viszont negyven napig ajánlott a héjjal együtt megpirítani kicsit a mandulát, és kevés mézzel összekeverve megenni, mert segíti a női szervek gyors regenerálódását. Az almamag is tartalmaz némi cianidot, de legalább egy csészényi kéne belőle, hogy valóban mérgező legyen.

Virágom, virágom

A minden évben menetrendszerűen beköszöntő bodzaőrület is lehet veszélyes, ha nem kizárólag a szirmokat fogyasztjuk. A gyökerek és a megvastagodott szár súlyos gyomorproblémákat okozhat. A ricinusmag ricinje által okozott tünetek 2-24 óra lappangás után lépnek fel, a légzési- vagy szívelégtelenség miatt akár halálos is lehet. A 2007-es Guinness Rekordok könyve a ricinust kiáltotta ki a legmérgezőbb növénynek a világon.

A szoba- és kerti virágok között is akad csöndes gyilkos. A fikusz nedve, az aranyeső és a ciklámen elfogyasztása erős hasmenést, hányást okoz, a filodendron nedve izgatja a bőrt és a nyálkahártyát, ezért a torok bedagadhat és meg is fulladhatunk. A leander sem ehető, súlyos esetben szívbénulást okozhat, a borostyán kómába ejthet, a jázmin görcsöket okozhat.

Pálfi György filmjében pedig a Hukkle-ben a falusi asszonyok nem véletlenül irtották a mérgező gyöngyvirággal a falu népét.

Ismét két veszélyforrás, recept a laktató mákvirághoz itt

A legfontosabb, kétarcú növényünk, a mák káros és áldásos hatásaival és tulajdonságaival már behatóbban foglalkoztunk, a veszélyes mákról itt, a szeretnivalóról itt.