Olyan bogyókról lesz szó, amelyek kivétel nélkül finomak, a piacon borsos árat kérnek értük, pedig ha van egy kis kertünk, a termesztésünk nem nagy dolog: hálás kis bokrokon nőnek vágyaink gyümölcsei.
Nem hagyjuk ki a vad fajtákat sem, amelyek körülvesznek minket, és nem okvetlen tudjuk róluk, milyen finomak és egészségesek. A legfontosabb tudnivalókat és a méltatlanul mellőzött gyümölcsök listáját Domonyai András gasztrobotanikus ismertette velünk.
A szeder- és málnafélék a legismertebb bogyósaink, melyek egyébként közeli rokonai egymásnak. A kiskerti termesztésben százával válogathatunk nemesített fajtáikból. Vad változataik is kivétel nélkül fogyaszthatóak – szerencsére hasonló kinézetű, de mérgező faj nem ismert, nem jellemző Európában.
Levelüket és virágukat is használhatjuk
gyógyteák készítésére – tudtuk meg a gasztrobotanikustól.
A piacokon illatozó piros málnát valószínűleg mindenki szereti, és nem csak azért fogyasztja, mert tudatában van jótékony hatásainak. Azért jó, ha tudjuk, mekkora vitaminbomba ez az apró gyümölcs: flavonoidokban és antioxidánsokban egyaránt gazdag.
A ribizli régen minden kertben ott volt, valójában az enyhén hideg európai éghajlat növénye. Vad fajtái nálunk nehezen fellelhetőek, de
nemesített fajtáinak számtalan változata kapható: például a szuperegészséges feketeribizli,
de az egres is. Ezen kívül fehér és arany változatokat is vehetünk a nemesítőktől. Sőt, egy ideje a ribizli egyik különleges testvére, az igénytelen josta is elérhető.
Vigyázni kell: tapaszatalatlanok számára
a súlyosan mérgező gyalogbodzával, azaz a földibodzával keverhető össze.
Ami segíthet felismerni, hogy annak termései ernyős fürtökön helyezkednek el.
A ribizlikben található vitaminok serkentik a bél és a belső elválasztású mirigyek működését – a fogyasztásuk különösen idős korban ajánlott.
Az áfonya elfeledett növény volt. Gyűjtése, fogyasztása Erdélyben és a Felvidéken maradt meg, majd az élelmiszeripar újra felfedezte a kilencvenes évek közepén, mint pikáns ízesítő gyümölcsöt. Domonyai szerint azóta reneszánszát éli, jellegzetes íze a pástétomtól a túrókrémig csomó dologban visszaköszön. Vadon már ritka, de még fellelhető.
Ami az élettani hatásokat illeti, az áfonya jótékony hatással van az agyműködésre, stabilizálja a vércukorszintet, védi a szemet. A nálunk ismert áfonya távoli rokonát, az amerikai tőzegáfonyát szintén szupertáplálékként tartják számon.
A naspolya manapság leginkább kertjeinket díszíti, pedig igazi kuriózum. Különleges termésének fanyar, egzotikus íze mindenképpen gazdagabbá tenné konyhánkat – például kiváló lekvár és chutney főzhető belőle.
A homoktövis sokáig élt a köztudatban, mint csodanövény. Elsősorban ipari termesztése honosodott meg, mivel a tüskés bokornak hála nehéz az otthoni termesztés-szüretelés. Egy német, tüske nélküli
nemesített változat talán megoldja majd ezt a problémát.
Kiváló pikáns szószok, mártások, lekvár, likőr készíthető belőle – tette hozzá a gasztrobotanikus.
A homoktövis termése nagyszerű immunrendszer-erősítő, gyulladáscsökkentő, gyomorfekély kezelésekor is kiváló étrendkiegészítő. Legnagyobb érdeme, hogy regenerálja a májat.
Az ázsiai származású eperfa a selyemhernyó-tenyésztés miatt került Európába. Három változata ismert: a gyakoribb fekete és fehér, valamint a ritkább rózsaszín. Mindegyik mézédes, jellegzetesen zamatos eper ízű termést ad. Magyarországon főleg régebbi telepítésű parkokban, belső udvarokon találhatunk ősöreg példányokat. Manapság ritkán telepítik, pedig igénytelen, bőtermő gyümölcsfa.
Bár azt hinnénk, a szezonja már rég lejárt, van olyan eper, ami ilyenkor is terem – sőt, akár egész nyáron. Domonyai szerint a földieper kicsit vesztett népszerűségéből a tömegesen termést hozó, de vízízű fajták megjelenése miatt:
ezek olyan hibridek voltak, amelyeket a biztos termés miatt hoztak létre a kutatók.
Szerencsére, felismerve a piac igényeit, ma már újra az ízminőség felé fordult a fejlesztési irány.
A földieper Európában vadon is előfordul, több fajtával is találkozhatunk erdei séták során. A gasztrobotanikus azonban figyelmeztet: vigyázni kell, az ázsiai eredetű indiai szamóca kivadulva is megjelent hazánkban, levelei és termése kísértetiesen emlékeztetnek az ehető változatokra, pedig utóbbi
enyhén mérgező gyümölcsöt terem.
Kicsit gyakorlottabb szem a durvább, érdesebb terméseiről ismeri fel ezt a fajt, valamint a bogyók semleges, vagy keserű ízéről.
Domonyai szerint az eper élettani hatásait nézve már-már szupertápláléknak nevezhető. Rengeteg benne a C-vitamin – meglepő, de még a citromban és a narancsban sincs annyi, mint az eperben. Ezenkívül még kiemelkedően magas a K-vitamin-, mangán- és káliumtartalma.
A nagy eper-vita
Korábban már foglalkoztunk az eper megnevezése körüli nyilvános okoskodással. Dr. Benedek Lajos, a Corvinus Egyetem növénytani tanszékének adjunktusa viszont tiszta vizet öntött a pohárba, és elárulta a különbségeket.