A cukor még a túlsúlynál is veszélyesebb a gyerekekre

Child reaching into candy jar, cropped

Minden gyerek szereti a csokit. Nincs olyan szőrösszívű szülő, aki ne venné meg nekik az édességet. Az aggodalom azonban sokunkban ott van: hol a határ, ami fölött már ártunk nekik?

Jó irányba változott a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük azoknak a gyerekeknek, akiknek radikálisan csökkentették a cukorbevitelét – a friss kutatás különlegessége, hogy közben a bevitt kalória mennyiségén nem változtattak. Ezek szerint az egészségügyi problémák nem okvetlenül a túlsúly, hanem a túlzott cukorbevitel eredményei.

Az eredmény egy régi dilemmára adhat választ, hiszen a tudósok már régóta vitáznak azon, hogy önmagában a cukor okoz egy csomó betegséget, vagy csupán hozzájárul-e a túlsúlyhoz?

Egyesek szerint ez a vita most lezárult,

bár vannak, akik továbbra is kételkednek. A döntő tanulmányt a héten közölte le az Obesity című szakfolyóirat, amelyben Dr. Robert Lustignak, a Kaliforniai Egyetem gyermek-endokrinológusának a kutatási eredményeit ismertetik.

A túlsúly a probléma oka, vagy a túlsúlyt okozó cukrok? Forrás: Táfelspicc

Nem a kalória a fő gonosz

A kutatás során olyan étrendet állítottak össze a gyerekeknek, amelyben nincsenek hozzáadott cukrok. Az így kiiktatott ételeket más szénhidrátokkal helyettesítették – a lényeg az volt, hogy a kalóriabevitelben ne álljon be változás, csak a cukrok mennyisége csökkenjen.

Mindössze tíz nap után drámai változások álltak be a gyerekek számos egészségügyi mutatójában, miközben súlyt szinte alig vesztettek. Az eredmények alátámasztották azokat a tudományos feltevéseket, miszerint

a kalóriák nem mind egyformák, és a cukorból származók például hozzájárulnak a 2-es típusú diabétesz kialakulásához.

Ez a betegség egyébként egyre több gyereknél jelenik meg az utóbbi években.

Sok a cukorbeteg gyerek Forrás: The Picture Desk/Tracy Bennett

A kaliforniai kísérletben negyvenhárom 9-18 év közötti fiatal vett részt, mind túlsúlyos volt és a következő betegségek valamelyikével küzdött: magas vérnyomás, magas vércukor- és koleszterinszint.

Lustig így kommentálta a kutatás látványos eredményeit:

Jelentős változásokat tudunk elérni a gyerekek anyagcseréjében, akár tíz nap alatt is. Mindezt anélkül, hogy csökkenne a kalóriák száma és a gyerekek súlya.

Orvosi, egészségügyi szempontból ezek nagyon fontos fejlemények”.

Minden rossz okozója: a hozzáadott cukor

A hozzáadott cukrok egy régóta fennálló vita tárgyát képezik. Az Egyesült Államokban ez év februárjában adtak ki egy táplálkozással kapcsolatos lakossági tájékoztatót, melyben azt tanácsolták, hogy az emberek próbáljanak meg minél kevesebb ilyet fogyasztani – a legjobb, ha a napi kalóriaszükségnek mindössze tíz százalékát teszik ki. 2014 óta azt próbálják elérni, hogy az élelmiszerek csomagolásán külön sorban fel legyen tüntetve a hozzáadott cukrok mennyisége.

A szakma persze tiltakozik Forrás: AFP/PhotoAlto

Az iparág természetesen ellenez minden ilyen típusú ötletet, és próbálják támadni. Például azzal, hogy a hozzáadott cukrokkal kapcsolatos megállapítások tudománytalanok: a Cukor Egyesület (The Sugar Association) kereskedelmi csoport szerint az intézkedések mellőznek mindenféle tudományos bizonyosságot.

A kutatás során – a fentieket betartva – a gyerekek a napi kalóriaszükségletük 10 százalékát fedezték hozzáadott cukrokból. Ez a szám korábban 27 százalék volt – egy átlag amerikai esetében egyébként 15 százalék, de figyelembe kell venni, hogy a legtöbb társadalomban a gyerekek több cukrot esznek, mint a felnőttek.

Csökkent a gyerekek vércukorszintje Forrás: Wikipedia

Mindenki sokkal jobban lett

Lustigék a kutatásra szánt támogatás miatt mindössze tíz napig avatkozhattak be az alanyok étkezi szokásaiba, de már ilyen rövid idő alatt is feltűnő fejleményekkel szembesültek. Egyesek szerint azonban pont ez a tanulmány gyenge pontja. A kételkedők megszólaltatása előtt vegyük sorra a konkrét eredményeket. A vércukorszint helyreállása mellett:

• 10 értéknyit csökkent a koleszterinszint,
• 5 értéknyit a vérnyomás,
• a vérzsírok, azaz az ereken lerakódásokat okozó trigliceridek pedig 33 értéknyit estek vissza.

A gyerekek eszik a legtöbb cukrot Forrás: AFP

A magyar gyerekekkel is baj van

A kutatás eredményeit itthon is érdemes lesz megszívlelni, ugyanis egy közelmúltban publikált vizsgálatból kiderült, hogy Magyarországon minden negyedik iskoláskorú túlsúlyos, Európában pedig minden harmadik. Ez ellen küzd az EPODE nemzetközi szervezet.

Az alapító, Jean-Michel Borys szerint a gyermekkori elhízásnak nem csupán egészségügyi, de társadalmi következményei is vannak: „Húsz éve még nem volt jellemző, hogy a gyerekeknél kettes típusú cukorbetegséget mutassunk ki, ma nem egy ilyet látunk. Ez például az egyik nagyon markáns egészségügyi következménye az elhízásnak. Gondoljunk bele, hogy az egyes országok GDP-jére – rövid és hosszú távon – is hatással van ez a tendencia, hiszen ezeknek betegségeknek az egészségügyi költsége nagyon magas".

Az EPODE programban a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai vezetésével már Magyarország is részt vesz: „Első és legfontosabb célja, hogy a helyi közösségeket és a közösség tagjait hozzásegítsük az aktív és egészséges életmód kialakításához és annak hosszú távú fenntartásához, ezzel csökkentve a gyermekkori elhízást" – avatott be minket a közelmúltban Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

Első programjuk 2014-ben indult, Dunaharasztiban. A településen az elmúlt egy év elhízás-mérlege igencsak tanulságos: az első hivatalos mérések szerint a 10-12 évesek a legveszélyeztetettebbek túlsúly szempontjából. A kapott eredmények szerint a vizsgálatba bevont 1424 fő 6-12 éves korcsoportba tartozó gyermek adatai szerint 64,5% a normál tápláltságúak csoportjába tartozik, 26,5% túlsúlyos, illetve elhízott, valamint 9% alultáplált.

A 10 éves lányok adatai a legkritikusabbak, hiszen 30,6 %-uk túlsúlyos, illetve elhízott, valamint a 12 éves fiúk 26,8 %-a valamilyen mértékű többlet-testtömeggel bír.

Nem mindenkit győztek meg

A közös étkezésnek is van szerepe a megoldásban Forrás: AFP

A Glasgow Egyetem anyagcserével foglalkozó professzora, Naveed Sattar azonban nincs lenyűgözve: „Nem győztek meg az eredmények. Ez egy nagyon rövid, kevés résztvevős kutatás volt. Másrészt, közvetlenül súlyveszteség után is nagyon jelentős változások figyelhetők meg az alanyok anyagcseréjében. Ezek azonban nem állandóak. Akkor tekinthetők annak, ha hosszútávon fennállnak”.

A másik kételkedő Tom Sanders, a londoni King’s College professzor emeritusa. Szerinte

az eredményeket alapvető szkepticizmussal kell fogadni,

mivel a kutatás során a résztvevő gyerekeket nem hasonlították össze olyan társaikkal, akik továbbra is sok hozzáadott cukrot ettek.

Igazságot tenni talán csak további vizsgálatok tudnak majd. A Yale Egyetemről Dr. Sonia Caprio gyermekendokrinológus szerint a kutatást komolyan kell venni és folytatni is kell. Addig is, okvetlenül nézzék meg cikkünket, melyben megmutatjuk, hogyan eszünk sok cukrot anélkül, hogy tudnánk róla.