Az advent azt is jelenthetné, hogy lelkiekben felkészülve, apró kis kockákból, ki lépésekkel összerakjuk a tökéletes karácsonyi hangulatot négy hét alatt. Ebbe sok minden belefér, akár egy kis utazás, akár a főzés, sütibe csomagolt szeretet is.
A meghitt és romantikus karácsonyváró varázslatok inkább csak a mesében léteznek. A valóság az, hogy a
munka, a kötelező év végi céges bulik, az iskolai és óvodai ünnepségek közepette egyszerűen elmegy mellettünk az ünnep.
Mire felsorakoznak a bejglirudak, összeáll a halászlé, minden ajándék kipipálva, becsomagolva, és áll a fa, addigra ránk tör az csömör. Az angyalszárnyak suhanását sem kívánjuk, csak egy ágyat. Pedig lehet másként.
Lássunk hozzá máris! Nem kell ehhez különösebb előkészület, egyszerűen üljünk le, beszéljük meg saját magunkkal: idén nem lesz idegtépő rohangálás decemberben. Naponta tegyünk egy lépést az ünnep felé. És ha nem lesz minden kész? Akkor is eljön és szép lesz a karácsony.
Az adventi koszorú lehet idén mézesből, kicsit más, kicsit újszerű, igazi három az egyben: mert dekoráció, sütemény és lehet ajándék is! Kellemes az illata, és
ha a küldetése véget ért, egy csésze tea vagy egy pohár bor mellett is remek csemege.
Hozzávalók:
a díszítéshez:
Elkészítési idő: 120 perc + pihentetés és sütés
A tésztához valókat egy nagy tálban kézzel alaposan összedolgozzuk. Először ragacsos lesz a massza, de azután szépen összeáll. Fóliába csomagolva legalább 2 órára behűtjük, de az sem baj, ha több napot pihen a hűtőben. A tésztát lisztezett deszkán 4-5 mm vastagra kinyújtjuk, és a megfelelő formákat éles késsel kivágjuk.
Praktikus, ha előbb készítünk hozzá papírsablont.
A mécseseknek megfelelő méretű pogácsaszaggatóval készíthetünk mélyedést a tésztába. A kivágott formákat sütőpapírral borított tepsire fektetjük, és 170 fokon szép aranybarnára sütjük. Ha kihűltek, összeállítjuk a mézes művet.
A tojásfehérjéket annyi porcukorral keverjük össze, hogy tejfölsűrűségű masszává váljon. Ezzel ragaszthatjuk egymáshoz a mézesdarabokat. A cukormázat kicsi nyomózsákba töltve, kicifrázzuk a mézet, és ennek segítségével ragasztjuk rá a magvakat is.
Négy vagy nyolc nagyobb szív alakú mézesből érdekes és egyszerű adventi dísz készülhet.
Ha van otthon egy régi mézeskalácsrecept, természetesen azt is bátran használhatják!
Van egy szuper receptünk, amelyet minden évben megsütünk. Gyerekekkel az igazi díszíteni, imádják. A tészta néhány napnyi állás után lesz igazán jóízű. Nagy lelkierő szükséges ahhoz, hogy el ne csemegézzük már az első napokban az egész tálcányi süteményt, de ha megálljuk, napról napra „kerekebb” lesz az íze!
Hozzávalók:
a díszítéshez:
Elkészítési idő: 120 perc + pihentetés és sütés
A mézet felmelegítjük, hozzáadjuk a narancslevet, a barna cukrot, és simára elkeverjük. A rumban feloldjuk a szalalkálit. Az aszalt barackot apróra vagdaljuk, majd a mazsolával, a dióval és a fűszerekkel együtt a cukros mézhez adjuk.
Beleöntjük a feloldott szalalkálit, és apránként beledolgozunk 40 dkg lisztet. A masszát fóliával lefedve egy napon át szobahőmérsékleten pihentetjük. Másnap a maradék liszttel összegyúrjuk. Két lisztezett sütőpír között fél cm vastagon kb. 30 x 40 cm nagyságúra nyújtjuk. A fölső papírt lehúzzuk, és az alsóval együtt a tésztát a tepsibe húzzuk.
A tetejét vizes ecsettel elsimítjuk, és előmelegített sütőben 180 fokon 15-18 perc alatt megsütjük. Még melegen kb. 4 x 4 cm-es darabokra felvágjuk, 42-48 darab lesz belőle. Ha tésztadarabok kihűltek, gőz felett megolvasztott csokoládéval vastagon bevonjuk a tetejét. A marcipánmasszát porcukorral meghintett deszkán kinyújtjuk, és a napok számait kivágjuk (kiszúrjuk), és ráhelyezzük 24 tésztadarab tetejére. A maradék marcipánból és aszalt gyümölcsből kedvünk szerint díszítjük a süteményeket. Porcukorral meghintett, nagyobb tálcán szépen elrendezzük.
A kalácsból készült adventi koszorú ajándékba is tökéletes, vagy egy ünnepi ebédhez egy decemberi vasárnapon.
Hozzávalók:
a tetejére
Elkészítési idő: 30 perc + sütés
A túrót áttörjük, hozzáadjuk az olajat, az egész tojást, a cukrot, a fűszert, beleszitáljuk a sütőporral elkevert lisztet. Alaposan összegyúrjuk, majd a durvára vágott diót és az apróra vagdalt aszalt gyümölcsöt is beledolgozzuk. A tésztacipót elfelezzük, és egyenként szép hosszú rúddá sodorjuk. Összecsavarjuk, és koszorúba kanyarítva sütőpapírral borított tepsire fektetjük. Tejjel megkenjük, szezámmagot szórunk a tetejére, és előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt pirosra sütjük. Ha kihűlt, meleg, rumos lekvárral „kifényezzük”.
Díszítésként marcipánból formált gyertyákat állítunk rá.
A fehér marcipánmasszát színezhetjük is: málnaszörppel, fahéjjal, kakaóval, reszelt narancshéjjal, kurkumával.
Gyümölcskenyerünknek minden évben csodájára járnak a barátaink. Megéri a fáradságot, és jó előre elkészíthető, mert
hosszú ideig eltartható, és minél tovább áll, ízei annál inkább összeérnek.
Teával, forralt borral vagy adventi punccsal igazi csemege a hosszú téli estéken vagy a reggeli kávé mellé. Édes zamatát a nagy mennyiségű aszalt gyümölcs adja.
Hozzávalók:
a tésztához:
Elkészítési idő: 40 perc + áztatás, kelesztés és sütés
Az aszalt gyümölcsöket kockára vágjuk, és a mazsolával együtt 1-2 órára langyos vízbe áztatjuk. Leszűrjük, a levét félre tesszük. A diót, a mandulát meg a mogyorót durvára aprítjuk, majd a többi hozzávalóval összekeverjük. (A vizet az áztatóléből merjük hozzá.)
A tésztához valókat bedagasztjuk, és langyos helyen 1 órán át kelesztjük. Azután a gyümölcsös masszával összegyúrjuk, és két hosszúkás cipóvá formáljuk.
Sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, és további 1 órán át kelesztjük.
Vízzel megkenjük, és előmelegített sütőben 190 fokon 45-50 perc alatt megsütjük. Ha kihűlt, porcukorból és a citromléből kevert mázzal bekenjük. Vékonyan szeleteljük, és mindig épp csak amennyit, amennyi elfogy.
Almából és aszalt gyümölcsökből jópofa figurákat készíthetünk a gyerekekkel. A Mikulás-váró estén is jó muri! Ehhez szükségünk lesz szép, mosolygós almákra, aszalt gyümölcsökre, kemény birsalmasajtra, földimogyoróra, szegfűszegre, fogpiszkálóra.
A figurák testét az alma adja, amit aszalt almakarikára állíthatunk, ha netán el akarna dőlni.
A fogpiszkáló segítségével illeszthetjük rá a fejet aszalt barackból, datolyából, erre a sapkát, ami lehet félbevágott füge, esetleg aszalt szilva. A földimogyoró-kezeket is fogpiszkáló tarthatja. A gombok, a szemek szegfűszegből készülnek, és az apróbb „alkatrészeket”, díszítőket is szegfűszeggel tűzhetjük oda. A mókás figurák teamécsessel kivilágított kockacukorvárban várhatják, míg elcsemegézzük őket.