Ha azt mondom, konfitáljanak húsokat karácsonyra, az baromi puccosan hangzik, de ha inkább úgy fogalmazok: abáljanak zsírban, már mindjárt más.
Biztos sokan kaptak nagymamáktól télen a hetes élelmiszer-ellátmány részeként zsírban lesütött, óriási karajokat,
oldalasokat, amiken aztán napokig el lehetett élni, reggel, délben, éjszaka bele-bele enni. Amikor a francia konfitált, azaz befőzött, eltett kifejezést látják az éttermek étlapján vagy szakácskönyvekben, voltaképpen ugyanerről van szó. Eltett, befőzött húsokról, húsbefőttről.
A kövesztés vagy abálás, vagy néhol abárolásként ismert eljárás eredetileg hosszú, lassú főzést jelentett. A zsírban abálás pedig egy, a disznóölés után is alkalmazott hústartósítási eljárás volt.
A zsírjában alacsony hőmérsékleten, lassan, hosszú ideig hőkezelt húst saját zsírjában hagyták lehűlni, ami így a pince hűvösében még a hűtőszekrény előtti időkben is remekül elállt. Karácsony táján különösen praktikus az ilyesmi, amikor az embernek nincs kedve az ünnepek alatt is főzni. A konfitált húsok elállnak újévig, bármikor elő lehet kapni őket.
Mi az a konfitálás?
A konfitálás egy régi konzerválási eljárás újraéledése, a kifejezés a francia „confire" (tartósítani) igéből származik. A konfitálás során a hús elkészítése több óráig is eltart, miközben alacsony, általában 100°C alatti hőmérsékleten „főzik" az ételt, ma már főként zsírban vagy olajban. A lényeg, hogy a folyadék teljesen ellepje a húst, így az nem szárad ki, egyenletesen ízletes és puha lesz. Az eljárás nemcsak az ízletes eredmény miatt lett népszerű a vendéglátóhelyeken, éttermekben, hanem mert az elkészítési folyamat jól tervezhető, nem igényel folyamatos felügyeletet, és költséghatékony is.Bármilyen húst lehet konfitálni,
leggyakrabban liba- vagy kacsacombot szoktak így készíteni,
vagy a fent említett disznóhúsokat. Én idén egyszerű, olcsó megoldást választottam, mert kíváncsi voltam, valóban új ételt farag-e a konfitálás egy hétköznapi alapanyagból.
Alapanyagok:
A csirkecombot előző nap bedörzsölöm sóval, borssal, szárított rozmaringgal vagy más zöldfűszerrel. Jól lefedve állni hagyom a hűtőben.
Másnap tűzálló tálba fektetem a combokat, köré szórom a fokhagymagerezdeket, amikről előzőleg csak a zizegős héjat távolítottam el.
Felolvasztom a zsírt, és felöntöm vele a húst.
Akkor jó, ha teljesen ellepi a zsír a combokat. 100 fokos sütőbe tolom a tálat, és 6-8 órán keresztül magára hagyom.
Amikor megpuhult, kiveszem a sütőből, és saját zsírjában hagyom kihűlni. Tálalás előtt serpenyőben megpirítom a bőrét.
Igen, a halat is lehet
A karácsonyi halláz kapcsán különösen érdekes: a hal is abálható zsírban. Arra figyeljünk, hogy húsa puhább, így lényegesen hamarabb elkészül, nem kell hosszú órákig hőkezelni.Ugyan a magyar háztartásokban előszeretettel sütik-főzik túl a halat, de ez hiba, megváltoztatja az eredeti ízeket. Egyes séfek a 45-55 fokot javasolják, de azt vegyük figyelembe, hogy a halban is lehetnek olyan kórokozók, melyek csak 72 fok fölött pusztulnak el.
A zsírban abálás ráerősít a hal ízére, intenzívebb lesz – az ímmel-ámmal pontyozók, rántott bundával az eredeti aromákat elfedők számára ez nem biztos, hogy előny. Ha lehet, vajat vagy olívaolajat válasszanak, ne zsírt – ezek íze passzol igazán.
Bármilyen halfajta alkalmas a célra, akár a jól megszokott ponty- vagy a sok helyen kapható afrikaiharcsa-filé is. Az apróhalat konfitálás előtt tisztítsák meg a fejétől, beleitől. Arra figyeljenek, hogy a sós szárazpác rövidebb, bőven elég 3-6 óra – az abálás folyamata se legyen hosszabb 20-50 percnél.