Marcipántorta, ha kell, gluténmentesen

Viktória vagyok, marcipánfüggő. A családom tagjai is: ha elérkezik valamelyikük születésnapja, fel sem merülhet, hogy a tortájukon ne legyen hatalmas mennyiségű marcipán, de az sem baj, ha a belsejébe is jut egy adag. Azóta, hogy felütötte a fejét nálunk a lisztérzékenység, a másik fontos szempont a szigorú gluténmentesség is.

Marcipánt készen is vásárolhatunk, de most nem tesszük,

mert büszkék akarunk lenni magunkra.

Tény, hogy ez a folyamat hosszú ideig tart, ám ez leginkább várakozással telik majd, mint sem kőkemény munkával. Egy kiskaput azért mutatunk, amivel ezt az időt jócskán le lehet csökkenteni.

Először is szükségünk lesz 40 dkg csonthéj nélküli mandulára, 40 dkg porcukorra és 1 dl vízre. A mandulát nagy lábasnyi, forrásban lévő vízbe dobjuk, és körülbelül egy percig benne hagyjuk. Miután egy szűrő segítségével kihorgásztuk, kissé hűlni hagyjuk a szemeket, majd lekapjuk róluk a barna hártyát. A mandulát alaposan megszárítjuk, amihez egy meleg fűtőtest teteje tökéletes és relatíve gyors – 3-6 órás – megoldást kínál. Ha ilyen nincs, jobb, ha egy teljes napig kiterítve hagyjuk.

Vegyünk mandulát Forrás: Táfelspicc

Ha szeretnénk mindezt kevesebb macerával megúszni – most jön a kiskapu! – használjunk egész mandula helyett hámozott, szeletelt verziót, és akkor a fenti lépéseket egyből át is ugrottuk.

Őröljük finomra a mandulánkat valamilyen erre alkalmas eszközzel – aprító vagy kávédaráló megfelel, de ez utóbbinál egy kevés porcukrot is adjunk hozzá – majd a cukor felével alaposan dolgozzuk össze. A maradék 20 dkg cukrot az 1 dl vízzel néhány percig összeforraljuk, és

a szoba-hőmérsékletűre hűtött szirupot fokozatosan a mandulához keverjük,

gyúrjuk.

Elrontani lehetetlen, mert ha nem elég lágy, adunk hozzá még szirupot, ha viszont túl puha, akkor plusz porcukorral orvosolhatjuk a problémát. Fontos, hogy ha nem használjuk fel azonnal a marcipánmasszát, akkor jól csomagoljuk be, mert könnyen kiszárad. Ha marcipánfüggő családunk van, akkor dugjuk is el.

Most készítsük el a tortánk alapját:

Hozzávalók:

• 20 dkg liszt (búza finomliszt, gluténmentes verzióban: rizsliszt vagy gluténmentes süteményliszt)
• 15 dkg őrölt mandula
• 20 dkg cukor
• 1,5 dl tej
• 1,5 dl olaj
• 4 tojás
• 2 csapott teáskanál sütőpor

Keverjük össze egy tálba a lisztet a mandulával és a sütőporral, majd tegyük félre. Válasszuk szét a tojásokat újabb tálakba, majd a fehérjét robotgéppel – a sportosabbak kézi habverővel – verjük félig, ez után fokozatosan adjuk hozzá a cukor nagyjából egyharmadát. Verjük tovább;

ha már olyan kemény, hogy ki sem folyik ki a tálból, akkor folytathatjuk a sárgájával, öntsük hozzá a maradék cukrot,

és verjük azt is habosra. Adjuk hozzá a tejet, az olajat, majd miután jól elkevertük a masszánkat, fokozatosan tegyük bele a lisztes-sütőporos mandulát.

Ez már elég kemény Forrás: Antal Viktória

Ezen a ponton szeretnék jelezni néhány variációs lehetőséget: mandula helyett tehetünk bele darált diót, mogyorót esetleg mákot, de kókuszreszeléket, kakaóport vagy csak simán lisztet is használhatunk.

Keverjük el a tésztánkat robotgéppel, majd fakanálra váltva forgassuk bele a tojáshabot is. Kenjük ki a tortaforma oldalát olajjal, szórjuk meg rizsliszttel, óvatosan rázogatva egyengessük el rajta mindenhol, az alját pedig béleljük ki csinosan formára vágott sütőpapírral.

Öntsük bele a tésztát, az oldalánál kissé húzzuk fel a masszát, hogy ha megnő, akkor ne legyen púpos,

majd süssük 180 fokon körülbelül – sütőtől és sütőformától függően – körülbelül 45 percig.

Tejszínt öntünk a fehér csokira Forrás: Antal Viktória

Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy mikor jó, egy hosszú tűt szúrjunk bele, és ha azt kihúzva nem ragad rá a tészta, akkor elkészült a süteményünk. Ebben az esetben a sütőből kiszedve azonnal borítsuk ki a formából, húzzuk le róla a papírt, és – lehetőleg egy rácson – hűlni hagyjuk.

Következhet a fehércsokoládés, tejszínes, vaníliás mascarponekrém elkészítése.

Hozzávalók:

• 3 dl habtejszín
• 30 dkg fehércsokoládé
• 25 dkg mascarpone krémsajt
• 1 rúd vanília kikapart belseje

Forrósítsuk fel a tejszínt, majd öntsük rá a feldarabolt csokoládéra, és keverés nélkül hagyjuk állni kb. 10 percig. Ha kibírtuk, hogy ne piszkálgassuk addig, utána már robotgéppel összemixelhetjük. Ez után keverjük össze alaposan a mascarponéval és a vaníliával is. Az édesszájúak adhatnak hozzá pluszporcukrot is, de bárhogy is döntünk, utána hűtsük legalább fél órát.

Fontos a jó krém Forrás: Antal Viktória

Amíg a krémre várunk, vágjuk fel a tortát három egyenlő részre, a marcipánt pedig gyúrjuk át, és csípjünk le belőle egy kb. 15 dkg-os darabot.

Színezzük meg kakaóporral úgy, hogy szép sötétbarna legyen, de még puha, formázható maradjon.

Ez után vágjuk ketté, majd menjünk át gyerekbe – vagy ha van kéznél valódi gyerek, őt is befoghatjuk –, és gyúrjunk belőle egy jó hosszú kukacot. Vágjuk három részre, egy nagyobbra, egy közepesre és egy kisebbre. A másik kakaós féllel is tegyünk ugyanígy.

Most vegyünk egy jó adag natúr színű marcipánt, és egy sütőpapíron nyújtsunk belőle szép, nagy kört, akkorát, amekkora biztosan befedi az egész tortánkat, majd kezdjünk neki a végső stádiumhoz, a süteményünk elemeinek összerakásához.

Tegyük bele a hurkákat Forrás: Antal Viktória

Egyengessük el a torta legalsó lapján a krémünk kb. egyötödét. Ez után az egyik rövid marcipánkukacunkból formázzunk karikát, és helyezzük a krém közepébe, majd kifelé haladva tegyük rá a közepes, végül a legnagyobb kukackarikát is. Ezután

óvatosan kenjük rá a krém újabb ötödrészét,

majd a középső tortalap következik, amelyen ismételjük el újra a fentieket. Krém, marcipánkarikák, krém, és következhet a torta teteje. A maradék krémmel pedig alaposan kenjük körbe az egész tortát.

Kész a marcipántorta Forrás: Antal Viktória

Most jöhet a bevonásra szánt marcipán, amelyet óvatosan, arccal a tortára borítunk, majd lehúzzuk róla a sütőpapírt, és finoman addig simítjuk, igazítjuk, amíg a tortát teljesen – az oldalán is – be nem fedi, a maradékot pedig levagdaljuk róla. Természetesen, akinek úgy könnyebb, hagyományos módon, nyújtófára tekerve is rágörgetheti a tortára, de nekem ez a módszer jobban bevált.