A gyümölcsök például ilyen bűvös ételek. Spanyolországban és spanyol nyelvterületeken szilveszterkor 12 szem szőlőt fogyasztanak, mely a fáma szerint az elkövetkezendő 12 hónapra hoz szerencsét.
Csupán néhány szem zamatos gyümölcs, és egész évben mázlink lesz
– tartják ezt Barcelonától Kubáig. A bevásárlóközpontok és a piacok szilveszter napján megtelnek műanyag pezsgőspoharakkal, melyekbe már előre belekészítenek 12 szem szőlőt, nehogy elfelejtsék, mi ilyenkor a teendő. Törökországban azonban inkább a gránátalmát favorizálják, melynek apró magocskái a sok pénzt, a jólétet jelképezik.
Sok országban pedig fügét falatoznak azok, akik gyermekáldásban reménykednek a következő esztendőben,
a füge ugyanis a termékenységet szimbolizálja.
Számos országban előszeretettel fogyasztanak zöld ételeket szilveszterkor; spenótot, káposztát, salátákat, vagy bármilyen elérhető zöld levelű zöldségeket. A zöld szín a gazdagságot jelenti, főként az Egyesült Államokban, ahol a színről legtöbben a pénzre, a „zöldhasúra”, vagyis a dollárra asszociálnak egyből. Népszerű étel a sajttal vagy fűszeres,
darált hússal töltött kelkáposztalevél is, mely egy kis képzelőerővel tényleg úgy festhet, mint néhány feltekercselt tíz-, húsz- vagy százdolláros.
Ahogy a zöld levelek a bankókat szimbolizálják, úgy a bab, a borsó vagy akár a lencse a pénzérméket. Amerikában, elsősorban a déli államokban az egyik tradicionális étel szilveszterkor a Hoppin' John névre keresztelt egytálétel, melynek egyik összetevője, a fekete szemű bab. Ezt keverik össze rizzsel, hagymával és baconnal. Kőbe vésett receptje természetesen nincs, ez is olyan, mint nálunk a paprikás krumpli: ahány ház, annyi szokás. Így természetesen készül kolbásszal is, paprikával is.
A babona kedvéért gyakran kerül az asztalra
babbal, borsóval vagy lencsével kevert zöldsaláta is, melyben így mindenféle „pénz” helyet kap,
biztosítva a gazdagságot a következő esztendőre. Nem utolsó szempont egyébként a szilveszteri menü összeállításakor, hogy bab jól „felszívja" az alkoholt, így az egy húzósabbra sikerült újévi partin sem árthat meg olyan nagyon.
Úgy tartja a mondás,
minél hosszabb a tészta, annál tovább élünk.
A hosszú tészta a sokáig tartó, egészséges életet szimbolizálja. Kerüljön akár levesbe, főételbe, a lényeg a méret. Japánban az év utolsó napján, még éjfél előtt fogyasztják a hajdinatésztából készült forró levest, amelynek neve: toshikoshi soba.
A végeláthatatlan soba tészta a hosszú életet szimbolizálja, és mivel könnyű harapni, egyúttal az óév gyors és könnyű lezárását is.
Ázsiában egyébként nemcsak újévkor szürcsölik a levest előszeretettel, hanem születésnapokon is, hiszen akkor is a legfőbb kívánság a hosszú, boldog élet.
Az édességeket a világ minden táján kedvelik, a legtöbb országban létezik olyan tradicionális desszert, mely szerencséssé teszi fogyasztóját. Ott van például
a görögök vasilopita nevű tortája, melynek belseje egy pénzérmét rejt;
aki megtalálja, annak biztosan boldogságos új éve lesz jövőre. Hasonló hagyománya van a svédeknél és a finneknél a rizspudingnak, melybe azonban nem egy érmét, hanem mandulát rejtenek. Aki ráharap, görög társával együtt már mehet is a helyi lottózóba sorsjegyet venni.
Hollandiában azonban nem bízzák a szerencsét egyetlen éjszakára;
egész decemberben lehet nálunk kapni a kelt tésztás, olajban sütött, mazsolás fánkot, az oliebollent.
Ez a sütemény olyannyira fontos dolog az országban, hogy az egyik legnagyobb holland napilapban, az Algemeen Dagblad-ban tesztnek vetik alá a fánkokat és a sütödéket.
A lap munkatársai titokban végigjárják az árusító helyeket, bódékat, büfékocsikat, és kóstolják, majd pontozzák a fánkokat. Amelyik sütöde a legjobban szerepelt, ott általában kilométeres sorok kígyóznak, hiszen mindenki a legjobb olajgolyót szeretné megkóstolni, s betárazni belőle az újévi partira.