Ezért lenne érdemes több halat enni

Hazánkban valamikor nagy hagyománya és kultúrája volt a halfogyasztásnak, napjainkban azonban ez sajnos már nem mondható el. Az európai átlagtól messzemenően elmaradó halmennyiség az egészségi állapotunkat is befolyásolja, és hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedéséhez.

A halhús közismert egészségmegőrző hatásáról, Magyarországon ennek ellenére a halfogyasztás nagyon alacsony. A FAO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adatai azt mutatják, hogy világviszonylatban és európai szinten is az utolsó helyek egyikét foglaljuk el. Míg az EU fogyasztási átlaga 24,9 kg, a portugálok évente 56,8 kg-ot,

mi, magyarok csupán 5,3 kg-ot fogyasztunk fejenként.

A Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének 2014-ben írt beszámolójában azt olvashatjuk, hogy az alacsony fogyasztás okai a magas ár, a termék nehéz elérhetősége, az ízlés, az otthoni nehézkes feldolgozás. Nyaraláskor, vízpart mellett – itthon is és külföldön is – több halat fogyasztunk.

A fogyasztás nem hozható összefüggésbe azzal, hogy kevés lenne Magyarország haltermelése: Európában az édesvízben termelt halak 16%-a hazánkból származik.

Afrikai harcsa termelésében az európai unió tagországai közül az első helyet foglaljuk el.

Afrikai harcsa

Kapj rá!

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 2014-ben kezdte meg a Kapj rá! halfogyasztást népszerűsítő kampányt, melynek célja a halkészítési technikák megismertetése és megszerettetése a hazai fogyasztókkal, valamint az otthoni, minél változatosabb halételek készítésének ösztönzése. A kampány egy weboldalt hozott létre, ahol

receptgyűjteményeket, konyhatechnológiai leírásokat, sőt videókat is találnak az olvasók.

Ezen kívül halboltok és halételeket készítő éttermek keresésében is a segítséget kapnak.

A kampány folytatásaként a kormány egy hétéves projektet dolgozott ki, melynek célja az édesvízi hal és a halgazdálkodási termékek népszerűsítése. 2016 tavaszán a környezettudatos étkezést és a magyar halakat népszerűsítő 42 napig tartó Halathon – a magyar hal maraton kampányt, a Felelős Gasztrohős Alapítvány egy budapesti étteremmel karöltve hívta életre. Az embereket arra ösztönözték, hogy fogyasszanak minél több halat, fotózzák le elkészült ételeiket, majd töltsék fel ezt a közösségi oldalra. Az aktív halfogyasztók halkészítő főzőkurzuson vehettek részt.

A hallal való megismerkedés, megszerettetés a családnak és a közétkezetésnek egyaránt feladata, így 2014-ben megkezdték a tenyésztett magyar hal bevonását a közétkeztetésbe.

Tavaly óta pedig a Minőségi magyar hal tanúsító védjegy garantálja a vásárlóknak, hogy jó minőségű,

a feldolgozást és forgalmazást jól nyomon követhető halat vihessenek haza a boltokból, piacokról.

A Magyar Haltani Társaság minden évben közönségszavazást indít honlapján, melynek tétje, Az év hala cím elnyerése, három őshonos faj közül.

A 2018-as évben a balin nyerte el ezt a címet.

Bár a pontyfélék családjába tartozik, mégis ragadozó hal, honos a Dunában, a Tiszában, a Körösökben, a Balatonban, a Velencei-tóban és a Tisza-tóban is.

A 2018-as év hala, a hazánkban is őshonos balin

Alacsony energia, magas tápérték

Húsuk színe alapján megkülönböztetünk fehér húsú (pl. a tonhal) és sötét húsú (pl. a makréla) halakat. Táplálkozási módjuk szerint növényevő, planktonokkal táplálkozó és ragadozó halakról beszélhetünk. Származásuk szerint édesvízi, tengeri és vándorhalakat ismerünk. Napjainkban – a természetes vizekben élő halak mellett – jelentős mennyiséget tenyésztéssel nevelnek.

Víztartalmuk jelentős, akár a 80 %-ot is elérheti, energiatartalmuk pedig a zsírtartalomtól függ. Az olajos húsú halak, mint a lazac és a hering több, a fehér húsúak, így például a tőkehal vagy a lepényhal kevesebb energiát adnak, de mindegyikről elmondható, hogy az izomépítéshez és az immunrendszer zavartalan működéséhez szükséges jó minőségű fehérjét tartalmaznak.

Ezerféleképpen elkészíthetjük, nyári grillezéshez ideális. A megtisztított halba tehetünk fűszervajat, fokhagymát, friss zsályát, kakukkfüvet, oregánót

A halak értékes zsírtartalma hasznos élettani hatással bír.

Különösen az olajos húsú mélytengeri halak (pl. lazac, hering, makréla, szardínia, tonhal), továbbá a pisztráng és a busa gazdagok ómega-3 zsírsavakban. Ezek közül az eikozapentaénsav (EPA), valamint a dokozahexaénsav (DHA) csak a halolajban található. Ezeket az emberi szervezet csak korlátozott mértékben tudja előállítani, főként a táplálékkal juthatunk hozzájuk.

Az ómega-3 zsírsavak nélkülözhetetlenek a sejthártya felépítéséhez, a szem és az agy egészséges fejlődéséhez. Ezen kívül hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez, és a szervezet gyulladásos folyamatainak mérsékléséhez.

Az ásványi anyagok közül különösen a csontok és fogak felépítésben szerepet játszó foszfor, és a szálkástól elfogyasztott hal (pl. olajos halkonzerv, sült hal) kalciumtartalma érdemel említést. A tengeri halak jelentős jódtartalma elősegíti a pajzsmirigy működését, szeléntartalma részt vesz a túlzott mértékben képződő szabad gyökök elleni védelemben, ezzel segíti a szív-és érrendszer, valamint a sejtmembrán egészségének megtartását.

Alacsony az energia-, magas a tápanyagtartalmuk

A hal jó forrása a bőr- és nyálkahártyavédő A-, valamint a csontépítéshez és az immunrendszer működéséhez szükséges D-vitaminnak, de gazdag a különböző anyagcsere-folyamatokban szerepet játszó B1-, B2-, és a vérképzéshez fontos B12-vitaminokban is.

A táplálkozási szakemberek szerint hetente legalább egy alkalommal egy teljes adag halat (10-15 dkg) kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy egészségünk megőrzéséhez pozitívan hozzájáruljunk.

Várandósság alatt ne!

A hal a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás része, mely minden korcsoport számára ajánlott. Értékes tápanyagai és könnyű emészthetősége miatt idős embereknek, várandós és szoptató anyáknak, valamint csecsemők és kisgyermekek étrendjében is adható, kihagyni csak allergia esetén szükséges az étrendből. Kevés zsiradékkal elkészítve beilleszthető a szív- és keringési betegséggel küzdők, fogyókúrázók, a cukorbetegek táplálkozásába is.

A sózott, füstölt, szárított halak, a ringli és a szardellapaszta magas sótartalma miatt azonban nem javasolható magas vérnyomásban szenvedő betegek részére. A pácolt hering hisztamin- és tiramintartalma az arra hajlamosaknál fejfájást válthat ki.

Várandósság alatt és kisgyermekkorban bizonyos halfajtákat a benne található higany miatt nem szabad fogyasztani.

Ilyenek a kardhal, a cápa, a királymakréla, vitorláskardoshal-félék (marlin). Érdemes kerülni mindent, ami nyers, így például a füstölt vagy pácolt halat is.

(Forrás: MDOSZ)