Ezeket a baktériumokat naponta ennie kéne

Ön tudja, miért van szüksége szervezetünknek a probiotikumokra? Vagy, hogy mi fán teremnek egyáltalán? Magával a szóval már rengeteg helyen találkozhatott, így mostanra valószínűleg tudja, hogy az egészséghez van köze. Ám néhány dolog talán még így is hiányzik, hogy végre teljes képet kapjon a furcsa nevű baktériumtörzsekről, amelyeket a barátságos jelzővel szoktak illetni. De vajon miért?

A probiotikumok olyan baktériumok, a testünk természetes organizmusai, amelyek segítik fenntartani, illetve helyreállítani a bélflóra egészségét, a szervezetünk egyensúlyát, védenek a rossz baktériumok ellen.

A probiotikumok segítik fenntartani, illetve helyreállítani a bélflóra egészségét Forrás: Shutterstock

Egyes probiotikus törzsek a bél pH-értékére vannak hatással: fenntartják a megfelelő emésztési környezetet, míg mások segítik az anyagcserét, a különböző élelmiszerek lebontását, a vitaminokat és ásványi anyagok hasznosulását. Továbbá

ellensúlyozzák az antibiotikumok káros hatásait,

amelyek nemcsak a rossz, hanem a jó baktériumokat is eltávolítják a szervezetből.

A leggyakoribb probiotikumok a lactobacillus és a bifidobacterium baktériumtörzsek. Az előbbi csoport tagjai tejsavat termelnek a szervezetben lévő cukrok lebontásával. Ez a savasság kedvezőtlen környezetet teremt a káros baktériumoknak, segíti a méraganyagok tisztulását. Olyan élelmiszerekből vehetjük magunkhoz, mint a joghurt, a savanyúságok, a sör és a kovászból készült kenyér.

A bifidobacterium bifidum törzsek a szájban, az emésztőrendszerben és a vastagbélben találhatóak meg. Fontos szerepet játszanak a szénhidrátok lebontásában és hasznosításában; kimcsiből és pasztőrözetlen sajtokból juthatunk hozzá.

A szervezet hét barátságos baktériuma a két leggyakoribbal együtt:

• Lactobacillus acidophilus
• Lactobacillus bulgarius
• Lactobacillus reuteri
• Streptococcus thermophilus
• Saccharomyces boulardii
• Bifidobacterium bifidum
• Bacillus subtilis

Matthew L Mintz, a George Washington Orvostudományi Egyetemének professzora szerint ugyan a joghurt a probiotikumok egyik kiváló forrása, bizonyos fajtákat pasztörizálnak, amely eljárás megöli ezeket a jótékony mikroorganizmusokat.

Ha nincs elég probiotikum a szervezetben, különböző mellékhatások léphetnek fel Forrás: Shutterstock

Hiányos készletek

Az egyensúly azonban bármikor felborulhat a helytelen táplálkozás, a stressz, az antibiotikumok vagy a különböző betegségek miatt.

Ha nincs elég probiotikum a szervezetben, különböző mellékhatások léphetnek fel:

emésztési zavarok, bőrkiütések, gombás fertőzések, autoimmun betegségek, gyakori megfázás és influenza.

Láthattuk, hogy az egyensúlyért nem egyetlen baktériumtörzs felelős, tehát amennyiben szeretnénk visszaállítani, úgy olyan ételeket fogyasszunk, olyan táplálék-kiegészítőt szedjünk,

amelyben több törzs is megtalálható.

Az utóbbi esetben azonban figyelni kell a tárolásra: a különböző probiotikumokat eltérő hőmérsékleten kell tárolni. A lejárati idő után pedig inkább váljunk meg a terméktől, hiszen nem valószínű, hogy maradtak még benne élő baktériumok a szavatossági időn túl.

Továbbá Rob Hopson táplálkozási szakember szerint a probiotikus étrend-kiegészítőket ne vigyük be forró étellel vagy itallal, különben a baktériumok megsérülnek. Érdemes legalább fél órát várni a beszedés után, hogy ledöntsük a torkunkon a forró kávét.

Forrás: Shutterstock

Az egészség 3000 éves története

A fermentálás – erjesztés – egy baktériumok vagy gombák segítségével zajló folyamat, amelyek a szervezet számára értékes anyagokat állítanak elő. A puffadást okozó, nehezen emészthető rostok felbomlanak, ám a bennük lévő vitaminok és ásványi anyagok megmaradnak.

Az erjesztett élelmiszerek jótékony hatással vannak a bélrendszerre, elősegítik az egészséges bélműködést és gyulladáscsökkentő tulajdonságaik is ismertek. Ilyen például a kefír, a miso, a kimcsi, a kombucha, a natto és a kvasz.

A kefír szó Oroszországból és Törökországból származik, azt jelenti: jól érzi magát. Kellemesen savas és fanyar ízű, körülbelül

10-34-féle probiotikumot tartalmaz,

már több mint 3000 éve fogyasztják. Hasonlóan kiváló probiotikum-forrás a japán misó, amely erjesztett szójababból, árpából vagy barna rizsből és kijo gombából készül. Vagy a kombucha, amelyet teagombának is szoktak hívni, de valójában egy zuzmó, egy élő organizmus. Erjesztett teát készítenek belőle.

A natto hasonló a misóhoz: egy japán étel, amely erjesztett szójababból készül. Tartalmazza az egyik legerősebb probiotikumot, amely a bacillus subtilis,

tehát erősíti az immunrendszert, hozzájárul a szív- és érrendszeri egészséghez, illetve erős gyulladáscsökkentő.

A kombucha egy zuzmó, egy élő organizmus, amelyből erjesztett teát készítenek Forrás: Shutterstock

A kvaszt – vagy kvasst – hagyományosan rozs vagy árpa erjesztésével készítik, ám cukorrépából vagy répából is előállíthatják. Ez egy ital, amely elsősorban Kelet-Európában népszerű. Enyhén savanykás ízű,

vér- és májtisztító hatású.

A kimcsi – vagy kimchi – a koreai savanyú káposzta, amelynek receptjét mi magunk is elleshetjük. Elsősorban kínai kelből készítik, ám gyakorlatilag bármilyen zöldséget fermentálhatunk ilyen módon.

Az érzékeny gyomrúaknak érdemes inkább fokozatosan bevezetni az étrendbe, hiszen okozhatnak mellékhatásokat, amelyek néhány héten belül elmúlnak.