A Food Quality and Preference című folyóiratban megjelent tanulmányt a Pennsylvania Állami Egyetem (PSU) kutatói végezték. John E. Hayes táplálkozástudományi egyetemi docens elmagyarázta, hogy
az ételek és italok színe befolyásolhatja, mit gondolunk az ízéről.
A sárga színt például a savanyú italokkal kapcsoljuk össze, emellett a vöröset leginkább az édes ízzel hozzuk összefüggésbe.
A tanulmányban a kutatók azt tesztelték, hogy a résztvevők bizonyos ízeket milyen színekkel kapcsolnak össze, illetve meg lehet-e változtatni ezeket a kapcsolatokat. Tették ezt úgy,
hogy különböző italokat színekkel párosítottak össze: az édes zöld színt kapott, a keserű pedig pirosat.
Mivel szerették volna, hogy az eredmények minél pontosabbak legyenek, ezért nem használták az általános párosítást (sárga-keserű, piros-édes).
Az első kísérlet után, amelyben az italok színesek voltak, jött a második, amelyben már színtelen oldatokat kaptak. Az önkéntesek feladata az volt, hogy minden italhoz válasszanak egy színt.
A résztvevők 59%-a párosította össze ugyanazt a színt és ízt,
amelyet az első kísérlet során a kutatók is – függetlenül a fentebb említett általános párosítástól. A tanulmány vezetőit lenyűgözte, hogy az ízek és a színek kapcsolata milyen könnyen felülírható.
Na, de hogyan hat az étel színe az ízérzékelésre?
Az ízlelőbimbók fontos szerepet játszanak az ízek négy alapvető csoportjának meghatározásában, amely az édes, a sós, a savanyú és a keserű.
Amikor az ízlelőbimbók kapcsolatba kerülnek az étellel vagy itallal, jelet küldenek az agynak az íz értelmezésére.
Ám mielőtt belekóstolhatnánk az ételbe, a szemünk is jelet küld az agyunknak, még az ízlelőbimbók előtt. Ez az észlelés befolyásolhatja, miként fogunk vélekedni az adott fogásról.
A szín gyakran a legelső dolog, amelyet észlelünk az étellel kapcsolatban.
Emellett születésünktől kezdve kötjük az ételeket és az ízeket bizonyos színekhez. Például a sárgát a citromhoz, a barnát a fahéjhoz, a pirosat a cseresznyéhez. A különböző gyümölcsöknél és zöldségeknél a szín az érettséget és a frissességet is jelöli.
Ha az élelmiszerek színe nem felel meg az elvárásainknak, akkor az ízét is másképp érzékeljük.
A Journal of Food Science-ben megjelent tanulmány szerint az emberek eltévesztették azoknak az italoknak az ízét, amelyhez nem a megfelelő színt párosították. Például a cseresznyeízű, narancssárga színű italról azt hitték, hogy narancsos, míg a cseresznyés, zöld ízű italra azt mondták, hogy lime-os.
Az ízek és a színek pszichológiájára már a vállalatok is rájöttek. Például, ha piros színezékkel megszínezik az alma héját, az befolyásolhatja a fogyasztókat abban,
hogy édesebbnek ítéljék a gyümölcs ízét.
Az ételszínezékek használatának elsősorban két oka van: hogy fokozzák az élelmiszerek természetes színét, illetve, hogy színt adjanak azoknak, amelyek elvesztették a fény, a hőmérséklet, a nedvesség, a tárolási feltételek és a gyártási folyamat miatt.
Tehát a vizuális jelek, amelyeket a szemünk küld az agynak, összezavarhatnak, és ezután nem ismerjük fel megfelelően az ízeket, illetve édesebbnek, keserűbbnek, savanyúbbnak vagy sósabbnak ítélhetjük az élelmiszert, mint amilyen valójában.