Ez a legnagyobb tévhit a méregtelenítésről

Számos tévhit él az emberekben a „méregtelenítéssel" kapcsolatban, mert manapság sokféleképpen értelmezik ezt a fogalmat. Arról nem is beszélve, hogy maga a „méregtelenítés" szó rendkívül félrevezető. Ez valójában egy toxikológiai kezelést jelent, amit akkor alkalmaznak, amikor valaki drogtúladagolással, alkoholmérgezéssel vagy egyéb életveszélyes mennyiségű vegyszerrel a testében kerül kórházba – mondta az Origónak Perjes Kinga táplálkozási tanácsadó. Ennek fényében muszáj feltennünk a kérdést: milyen „méregtelenítéssel" kapcsolatos tévhitek léteznek még? Hogyan harcolhatunk a felhalmozódó káros és salakanyagok ellen? Miért és hogyan halmozódnak fel egyáltalán?

A tavasz beköszöntével nemcsak a természet újul meg, hanem mi is erre törekszünk. A legelső dolog, ami eszünkbe jut,

az a méregtelenítés és a tisztító kúrák.

Hiszen hogyan is pucolhatnánk ki jobban a testünket, mint egy teljes körű takarítással? – gondoljuk felvillanyozva. Ez azonban sajnos nem így működik.

A női magazinok és a bulvároldalak cikkeinek hatására az a kép él az emberek fejében, hogy a testben felhalmozódó méreganyagok okozzák minden gondjukat/bajukat – például a túlsúlyt, a narancsbőrt és egyéb bőrproblémákat, a fáradtságot vagy akár a rákot –, és azoktól a legkönnyebben egy „méregtelenítő kúrával" tudnak megszabadulni. Vagyis „instant" módon akarnak meggyógyulni

– kezdi rögtön Perjes Kinga táplálkozási tanácsadó.

Sokan a méregtelenítést egy-egy alapanyag, étel vagy ital kizárólagos vagy megnövelt fogyasztásától remélik, rosszabb esetben kapszuláktól, teáktól és egyéb termékektől Forrás: Shutterstock

„Ennek a nem létező méregtelenítési folyamatnak számos változatával találkoztam már, amelyek többsége

minden szakmai racionalitást mellőz,

és a léböjtkúráktól, a különböző „superfoodok" csodatévő hatásokkal való felruházásán és hashajtó hatású teák fogyasztásán át, egészen a drasztikus megvonásokon alapuló diétákig terjed.

Az emberek gyakran használják rá tévesen a „tisztítókúra" kifejezést is, vagy azonosítják a béltisztítással. A fent említett cikkek tanácsainak a követésével szinte biztosan többet ártanak a testüknek, mintha nem is kezdtek volna bele az egészbe.

Nemcsak a módszerek szakmaiatlanságával van a probléma, hanem az alapvető biológiai ismeretek hiányával is. A test egyszerűen nem így működik!"

Attól függetlenül, hogy sokunk eddig teljesen félreértelmezte a kifejezést, Kinga szerint vannak más problémák is. Az egyik, hogy „sokan a „méregtelenítést" egy kúraként, egy időszakos diétaként, egy rövid folyamatként értelmezik, ami már magában foglalja a sikertelenséget,

hiszen utána szinte mindig visszatérnek korábbi életmódjukhoz.

Másrészt sokan a méregtelenítést egy-egy alapanyag, étel vagy ital kizárólagos vagy megnövelt fogyasztásától remélik. Rosszabb esetben kapszuláktól, teáktól és egyéb termékektől.

Egyik esetben sem történik valódi életmódváltás, hiszen nem hosszú távon tartható, természetes és kiegyensúlyozott módszereket választanak, hanem gyors és időszakos praktikákban gondolkoznak."

Sokan a „méregtelenítést" egy időszakos diétaként, egy rövid folyamatként értelmezik, ami már magában foglalja a sikertelenséget, hiszen utána szinte mindig a korábbi életmódjukhoz térnek vissza Forrás: Shutterstock

Mi történik egy „méregtelenítő" kúra során a testtel?

Ennek tudatában felmerülhet bennünk egy újabb kérdés: miért tartják az emberek mégis sikeresnek és eredményesnek a különböző tisztító és méregtelenítő kúrákat? Mi történik a testünkben egy-egy ilyen időszakos változás során? Kinga elmondja, hogy bár a méregtelenítés létjogosultsága szakmailag nem alátámasztható, mégis rengetegen vágnak bele hatalmas lelkesedéssel és ideig-óráig tartó elégedettséggel.

A jelenség oka a várható gyors súlyvesztésben keresendő. Ami szuper lenne, ha a súlyvesztés zsírvesztést jelentene. De a testsúlyt nem csak a testen lévő zsír határozza meg

– magyarázza a szakember.

„A test glikogénből állít elő leggyorsabban és legkönnyebben energiát, a glikogént pedig a májban és az izmokban tárolja (glikogénraktárak). A glikogénraktárak könnyen kimeríthetők, ha valaki 24-72 órán keresztül nem visz be kielégítő mennyiségű szénhidrát- vagy fehérjeforrást a táplálkozáson keresztül (drasztikus diéták, léböjtkúrák).

Egy gramm glikogén tárolásához a test 3 gramm vizet használ, tehát 1 gramm glikogén energiaként való felhasználásával összesen 4 grammal lesz könnyebb a test a mérlegen.

Azonban amint az ember visszatér a „normális" táplálkozáshoz, ez mind visszatöltődik kamatostul, felkészülve a későbbi lehetséges, hasonló „vészhelyzetekre".

Ezt hívják jojó-effektusnak.

A test nem buta, ezért alkalmazkodik a körülményekhez, felkészülve arra, hogy bármi áron életben tartsa magát a későbbi éhínségek esetén. Nem is beszélve arról, hogy ilyenkor a súlyvesztés a vízvesztésen kívül nagyrészt izomvesztésből áll,

amiből az utóbbi nemcsak csökkenti a test energiafelhasználását (alapanyagcsere), de plöttyedt, formátlan, lötyi testet eredményez, hiszen a formákat az izmok adják.

A gyors súlyvesztés okai lehetnek még a „méregtelenítő/tisztító" teákban jelenlévő vízhajtó és hashajtó hatású gyógynövények is. Értelemszerűen ez sem valódi zsírvesztés. Az egészséges, tartható, izomvesztés nélküli zsírvesztés üteme heti 0,5-1 kilogramm között van egy nem kórosan elhízott ember esetében.

Az emberek nagy részének borzasztó a táplálkozása – tipikus nyugati étrend.

A méregtelenítő diéták jelentős része viszont sok folyadékra, gyümölcsökre, zöldségekre fókuszál, ami annak ellenére, hogy esetleg magasabb hasznos tápanyagbevitellel jár, mint az illető eredeti étrendje, általában mégis drasztikus vagy nem fenntartható.

A magasabb tápanyagbevitel a közérzet javulását okozhatja, viszont ebben az esetben egy teljes életmódváltás még pozitívabb hatással bírna az illető közérzetére és egészségére. Így felesleges lenne kúrákba bonyolódni vagy kidobni a pénzt egy-egy termékre."

Egy teljes életmódváltás még pozitívabb hatással bírna az illető közérzetére és egészségére Forrás: Shutterstock

Milyen veszélyek lesnek ránk, ha rosszul méregtelenítünk?

„A különböző „segítő termékek", főleg a teák, gyakran tartalmaznak hashajtó hatású gyógynövényeket, amelyek a beleket stimulálják, valamint vízhajtókat, amelyek pedig a vizeletürítést serkentik és annak mennyiségét növelik.

Ezek nemcsak kiszáradáshoz vezethetnek, hanem az elektrolitok, vitaminok és ásványi anyagok kiürüléséhez is. Ez rövid távon izomgörcsöt, fejfájást, migrént, fáradtságot okozhat, hosszabb távon pedig sokkal komolyabb, nehezen visszafordítható következményei lehetnek. A hashajtók hosszabb távú alkalmazása hozzászokáshoz vezet, így a szedésük abbahagyása esetén krónikus székrekedés léphet fel.

Habár a testre gyakorolt veszélyei sokkal jelentősebbek a méregtelenítő kúráknak, de a pénztárcánk tartalmának veszélyeztetése sem utolsó szempont. Azok a termékek, amik gyors eredményt ígérnek az étrendre és az aktivitásra való odafigyelés mellőzésével,

csak pénzkidobást jelentenek.

Sok ezer, vagy akár pár tízezer forinttól is megszabadíthatja a gyanútlan laikusokat egy-egy termék vagy termékcsoport, amik helyett az egyszerű, tudatos, tiszta ételekből álló táplálkozás akár spórolást is jelenthetne a tipikus nyugati táplálkozásra való ráfordításokkal szemben."

Mit nevezünk méreganyagoknak?

Az U.S. National Library of Medicine (Amerikai Egyesült Államok Orvostudományi Nemzeti Könyvtára) szerint a „méreganyagok olyan kémiai anyagok, melyeket növények vagy állatok termelnek, és mérgezőek az emberek számára." Itt olyanokra gondolnak, mint a kígyóméreg testbe kerülése vagy a gyilkosgalóca elfogyasztása.

A fent említett szervezet szerint „a méreganyagok köre olyan gyógyszeripari anyagokat és termékeket is magában foglal, amelyek hasznosak lehetnek kis mennyiségben, de mérgezőek túladagolás esetén."

Kinga szerint itt érdemes megemlíteni a környezetben felmerülő, ember által létrehozott káros részecskéket is, amelyek a környezetszennyezés okozói, illetve az emberi szervezet számára sem jótékony hatásúak.

Lényegében szinte bármilyen anyag mérgező lehet az adagolás függvényében. Ahogyan dr. Zacher Gábor is mondta: „A dózis teszi a mérget"

– teszi hozzá.

A „méregtelenítés" egy természetes folyamat, amit a test akkor is elvégez önmagától, ha semmilyen trükköt vagy praktikát nem alkalmazunk, amennyiben nem akadályozzuk a munkáját Forrás: Healthy Magazine

„Habár a gyomirtószerek belélegzése vagy a szennyezett ivóvíz fogyasztása valóban megkérdőjelezhetetlenül káros, de ez nem mondható el minden nem 100%-ig természetes ételösszetevőről.

A kontextus sem elhanyagolható, hiszen

például a kakaóban lévő teobromin mérgező lehet a kutyák számára, míg az emberek esetében élénkítő hatással bír. A CLA (konjugált linolsav) növeli a zsírmáj kockázatát a kísérleti egereknél, míg emberek esetében ez nem kimutatható.

Néhány anyag valóban fel tud halmozódni a szövetekben, mint például a higany és más nehézfémek vagy a zsírban oldódó vegyületek, míg más anyagok csak áthaladnak emésztetlenül.

Fontos kiemelnem azt is, hogy a méreganyagok és a salakanyagok nem ugyanazt jelentik. A salakanyagok a belekben lévő, meg nem emésztett, vagy a szervezet számára nem hasznosnak ítélt táplálékmaradványok, amik a „kiürítésre" várnak. Megfelelően működő bélrendszer esetén ez mindennapos jelenség, és semmi gond nincs velük, hiszen hamarosan távoznak."

Mi a valódi, természetes „méregtelenítés"?

A „méregtelenítés" egy természetes folyamat, amit a test akkor is elvégez önmagától, ha semmilyen trükköt vagy praktikát nem alkalmazunk, amennyiben nem akadályozzuk a munkáját. A test „méregtelenítését" a különböző szerveink végzik, leginkább a máj, a vesék, a bélrendszer, a bőr és a tüdő. Kérdés, hogy ezt mennyire hatékonyan teszik

– magyarázza Kinga.

„Ha nap mint nap elhalmozzuk a testünket káros adalékanyagokban gazdag ételekkel, alkohollal, dohányzással (nikotinnal), vagy a magasabb légszennyezettséggel rendelkező városok valamelyikében élünk, akkor a szerveink folyamatosan küzdenek a beérkező „méreganyagokkal", vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy káros anyagokkal.

Ha ezek egy részét nem tudják lebontani, se a testnedveken keresztül kivezetni, mielőtt újabb és újabb dózis érkezik, akkor valóban felhalmozódhatnak a káros anyagok, amiket a szervezet a zsírsejtekben tárolhat.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a fenti tényezőket okolhatjuk az elhízásért, hiszen a zsírsejtek mérete leginkább a felhasznált és a beérkező energia egyensúlytalanságától függ.

Az emberi test egy zseniális rendszer, így hihetetlen módon képes ellátni a feladatát

és regenerálódni a legrosszabb körülmények között is. Ehhez egészen egyszerűen csak meg kell könnyítenünk a munkáját, ami az egészséges életmód keretei között valósul meg hosszú távon.

Így a válaszom arra kérdésre, hogy mit kell tenni a „méregtelenítés" érdekében: Életmódot váltani! Egészségesen, kiegyensúlyozottan és szélsőségektől mentesen!"

Tévhit, hogy a zsírvesztés vagy az egészség érdekében egéradagokon kell tengődni! Forrás: Shutterstock

Hogyan kellene táplálkoznunk, hogy ne halmozódjanak fel a káros anyagok?

„Fontos, hogy elegendő tápanyaggal lássuk el a testünket annak érdekében, hogy optimálisan tudjon működni és megfelelően ellássa a feladatait (méregtelenítés). Tévhit, hogy a zsírvesztés vagy az egészség érdekében egéradagokon kell tengődni!

De a mennyiségi tápanyagfogyasztáson kívül a minőségi tápanyagfogyasztás sem elhanyagolandó,

hiszen így tudjuk biztosítani a test számára szükséges makro- és mikronutrienseket, amik gyakorlatilag a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok esszenciális bevitelét jelentik.

Az egészséges életmód két alappillére a mennyiségi zöldségfogyasztás és a mennyiségi folyadékfogyasztás. Amíg ez a kettő nincs rendben, addig nem érdemes tovább építkezni, hiszen ezek nélkül nincsenek valódi eredmények!

Zöldségfogyasztás tekintetében napi 2-3 alkalommal, legalább egy-egy nagy maréknyi zöldséget szoktam javasolni. Ezek között egyaránt legyenek zöld és élénk színűek is, valamint nyersek és hőkezeltek. Folyadékfogyasztás szempontjából pedig a testsúly kilogrammonkénti 30 milliliter az alsó határ,

de ez aktív sporttevékenység, szaunázás vagy nyári meleg időjárás esetén tovább nőhet akár plusz 1-2 literrel is!

Azt támogatom, hogy a táplálkozás legalább 2/3 része növényi eredetű ételekből álljon: teljes értékű gabonákból, hüvelyesekből, zöldségekből, gyümölcsökből, magvakból és hidegen sajtolt olajokból. Ezt egészítsük ki legfeljebb 1/3 részben minőségi, állati fehérjeforrásokkal: sovány húsokkal, Ómega 3-zsírsavban gazdag halakkal és tengergyümölcseivel, tojással és esetleg zsírszegény tejtermékekkel.

Ha megtehetjük, akkor vegyünk bio/termelői/hazai alapanyagokat,

de minden esetben fontos figyelni a konyhai higiéniára, így az alapos mosás, sikálás, áztatás vagy hámozás elkerülhetetlen a növényvédőszerekkel és az egyéb szennyezőanyagokkal való harcban.

A táplálkozás legalább 2/3 része növényi eredetű ételekből álljon Forrás: Shutterstock

Ha esetleg a máj állapota már annyira leromlott, hogy nem képes ellátni a feladatát, akkor érdemes lehet támogatni a működését. Kutatások által igazolt, hogy a keresztesvirágú zöldségek (például a brokkoli, a karfiol, a kelbimbó, a káposztafélék) a bennük lévő

szulforafán nevű vegyület segítségével képesek pozitív mértékben szabályozni a máj méregtelenítő tevékenységét, így érdemes ezeket a zöldségeket legalább heti 3-4 alkalommal fogyasztani.

Ezt a hatást csak tovább támogatják az egyéb zöldségekben lévő bioaktív vegyületek, így a mennyiségi zöldségfogyasztás elengedhetetlen része az egészséges életmódnak (nem csak emiatt). Végső esetben hatékony segítség lehet a máriatövis gyógynövény,

valamint az N-acetilcisztein nevű aminosavváltozat antioxidáns- és májregeneráló hatása.

Azonban ez utóbbiak csak egy megfelelő étrend esetén fejtik ki a pozitív hatásaikat, csak a habot jelentik a tortán.

Alapvetően nincsenek csodaszerek, nincsen titok. Amire szükség van: konzisztencia, elkötelezettség, türelem és kitartás

– tanácsolja Kinga.

Az egészséges táplálkozás nem rakétatudomány, csak sok a zavaró információ körülöttünk. Ha kételkedünk valamiben, akkor érdemes belegondolni, hogy hogyan és miként csinálják ezt a természeti népek, akikre még nincs hatással a média nyomása és a konzumerkultúra.

Tehát valójában az egészséges táplálkozásban semmi szerepe nincs a bloggerek vagy celebek által marketingelt, hatásvadász termékeknek, akár „méregtelenítésről" van szó, akár fogyásról, akár csak egy-egy kellemetlen tünet megszüntetéséről."

Az egészséges táplálkozás nem rakétatudomány, csak sok a zavaró információ körülöttünk Forrás: Shutterstock

Honnan tudhatjuk, hogy sok káros anyag halmozódott fel?

„Ha olyan tüneteink vannak, amik biztosan vagy valószínűsíthetően a nem megfelelő táplálkozás mellékhatásaként jelentkeznek, akkor

érdemes életmódot váltani a vélt vagy valós „méreganyagoktól" függetlenül.

Ezek közé a mellékhatások közé tartozik a túlsúly, a magas koleszterin- vagy trigliceridszint, a magas vérnyomás,

a krónikus fáradtság, a koncentrációzavar, a hajhullás, a bőrproblémák, a gyakori izomgörcs, a rendszertelen széklet, a gyakori puffadás és még sorolhatnám.

Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek közül bármelyik lehet egy komolyabb betegség tünete is, így az életmódváltás kezdeményezése nem helyettesíti a rendszeres orvosi vizsgálatokat!"