A megkérdezettek több mint fele szerencsére pozitív mintákat hoz otthonról: mintegy 60% vallotta azt, hogy
gyerekkorában fontos volt, hogy együtt reggelizzen a család,
illetve gyakran együtt is reggelizett a család – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Kellogg's megbízásából készült el.
Ez azért lényeges, mert a kutatók megállapították, hogy inkább azok ösztönzik családtagjaikat a reggelizésre, akik maguk is a reggelizés fontosságát látták gyerekkorukban.
Hétköznaponként a válaszadók fele szokott egyedül reggelizni. A magányos étkezést a legtöbben, főként a 18-29 éves korosztályba tartozó fiatal felnőttek, azzal indokolják, hogy szeretnek egyedül reggelizni.
Viszonylag sokan vannak azok is, akik azért költik el egyedül a nap első étkezését, mert számukra nem fontos a reggeli, vagy mert egyszerűen nincs idejük.
Az időhiány azonban valószínűleg ennél nagyobb feszültséget okoz, hiszen a megkérdezettek háromnegyede értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy fontos lenne együtt reggelizni a családdal, de sajnos nincs rá idő. Ha viszont egyszer már beértünk a munkahelyünkre, és végül ott reggelizünk,
ezt nem ritkán a munkatársaink társaságában tesszük.
Hétvégén persze más a helyzet. A pihenőnapokon sokkal inkább jellemző a társaságban, legfőképpen családi körben elfogyasztott reggeli, és csak a megkérdezettek negyede eszik egyedül.
A magyar reggelizők fele végez valamilyen egyéb tevékenységet étkezés közben, amelyek közül az okostelefon vagy a tablet használata a legjellemzőbb.
De sokan vannak azok is, akik zenét hallgatnak, rádióznak vagy tévéznek.
Az, hogy a 18-29 évesek szeretnek a leginkább egyedül reggelizni, összefügghet azzal, hogy ez az a korosztály, ahol a mobilozás a leginkább jellemző tevékenység reggelizés közben: 10-ből 4 fiatal étkezik okostelefonnal, tablettel a kezében.