Kezdjük a tipikus magyar halevési szokásokkal, és beszéljünk a hekkről. Ez ugyebár nem magyar halfajta, viszont szinte minden magyar fogyasztja. Ahhoz tökéletes választás egy jó savakkal rendelkező olaszrizling, bátran fogyasszuk fröccsként is. Ám a fűszeresebb, sült keszeghez inkább egy jó kékfrankos rosé dukál
– kezdi Szokolai Máté.
„Amennyiben a számomra tipikus karácsonyi menüben gondolkodom, és kezdésnek édesanyám lerakja elém az asztalra a szívmelengető halászlét, ahhoz szinte minden esetben egy jó szekszárdi kadarkát vagy kékfrankost választok.
Igaz, elméletileg leveshez nem illik bort párosítani, de ez egy nagyon tartalmas, sűrű halleves, így bátran kortyoljunk hozzá egy könnyű vöröset.
Egy picit elrugaszkodva az itthoni halaktól, ha lazac vagy ezüst durbincs kerül elénk, akkor javaslom a bátor kísérletezést. Míg az előbbihez egy szép rosé pezsgőt szívesen fogyasztok, az utóbbihoz mindenképp egy izgalmas fehérbort javaslok, mondjuk egy ropogós soavet.
Természetesen a köret is mindig nagyban befolyásolja, hogy milyen bor illik az adott ételhez, bátran kísérletezzünk a borokkal.
Visszatérve a karácsonyi menüre: nálunk a rántott pontypatkó sült burgonyával elmaradhatatlan része az ünnepeknek. Folytathatjuk azzal a tétellel, amit a halászléhez ittunk, de ha szeretnénk még egy kis játékosságot belevinni, akkor egy pinot noir is jó választás lehet – bármennyire is megdöbbentően hangzik, hogy halas ételekhez vöröset választunk.
Emlékszem, egyszer Portugáliában találkoztam életem egyik legjobb bor-étel párosításával. Szent Jakab-kagyló mellé egy vörösbort kínáltak. A köret miatt olyan szintre emelte az élményt, hogy a mai napig a számban van az íze. A friss, lágy, húsos kagyló grillezett, füstös jegyei, a jus, ami alatta volt, és a piros bogyós gyümölcsök keveredtek mind az ételben, mind a friss ropogós vörösborban. Csodálatos volt."
„Vannak általános szabályok, amit figyelembe lehet venni, mint például, hogy fehér húsokhoz fehérbort, vörös húsokhoz vörösbort párosítsunk. Ennek az egyik jó példája, hogy sült kacsamellhez pinot noirt választunk. Ám egy szakavatott, kísérletező kedvű ember, aki szereti az izgalmakat, az újdonságokat, ettől nyugodtan eltérhet.
Egy medium sütésű steakhez tökéletes passzol egy testesebb rosé champagne. A ropogósra sült csülökhöz vagy sült tarjához nyugodtan rakjunk egy testesebb, magas savakkal rendelkező somlói vagy tokaj-hegyaljai bort.
Természetesen egy marhapörkölthöz maradjunk meg egy jól bevált villányi vörösbornál, illetve a bordeaux-i típusú borok vagy a cabernet franc is szóba jöhet. A lényeg, hogy nagyobb testtel rendelkezzen."
„Sült fácánhoz egy könnyű/közepes testű vörös illik kiválóan, mondjuk egy osztrák kékfrankos vagy egy közepes testű fehérbor, például Horvátországból egy malvasia. A lényeg, hogy olvadjon a szánkban, mint a fácán szaftos combja.
Szarvasgerinchez remekül megy egy jó valpolicella, vagy egy érettebb rhone-völgyi syrah.
Vaddisznóhoz mindenképpen valamilyen „vad" stílusú, karakteres bort keressünk, mint amilyenek az autokthon szőlőfajtákkal rendelkező spanyol vörösek. Egy jó tempranillo rossz választás nem lehet."
„A desszertekhez is nyugodtan igyunk pezsgőt. Hiszen ünnep van! Ráadásul a vacsora vége felé egy kis frissességet, üdeséget tud hozni még a hétköznapokba is.
Mézeskalácshoz mindenképpen egy fűszeresebb, jó savakkal rendelkező, késői szüretet, vagy egy hordóban érlelt, édes bort válasszunk, hogy a fűszeresség teret kapjon. Mákos bejglihez biztosan jól passzol egy erősített bor, például egy portói, de szerintem izgalmas párosítás lehet egy tartalmas száraz vagy édes szamorodni is.
Diós bejglihez szerintem remekül illik egy idősebb aszú. Bátran bontsuk ki még akkor is, ha keveset iszunk belőle, a hűtőben eláll hónapokig. Viszont az biztos, hogy megkoronázza az esténket. Önmagában az aszú bor is lehet egy desszert, és önmagunk vagyunk a tökéletes párosítása az élményhez."