Így készül a legszaftosabb borsos tokány - videó

Mindenre rámondják, hogy tokány, még a pörköltre is, szóval ahány hely, annyiféle elkészítési mód és alapanyag jelenik meg a receptúrákban.

A népszerű fogás számtalan változatban létezik országszerte, azonban abban a legtöbben egyetértenek, hogy minél több a szaftja, annál jobb. Mutatunk most egy olyan receptet, amivel nem lőhetünk mellé, ráadásul ínycsiklandó lesz.

Ha tokány készítésére adjuk a fejünket, közülük is a borsos változatára, akkor van egy jó hírünk. Hatalmas hibát kell elkövetnünk ahhoz, hogy elrontsuk, ugyanis ez egy nem létező étel, így pontos receptje sincs. 

Eredetileg az erdélyi konyhához kapcsolják, ahová nem jutott el a tizenkilencedik században berobbanó őrölt paprikaláz, de mára már annyi verzió létezik belőle, hogy nem lehet biztosan behatárolni, mi is az a tokány. 

Tehát kijelenthetjük, hogy annyiféle receptje forog a köztudatban, hogy igazából nincs is receptje. Mindenre rámondják, hogy tokány, még a pörköltre is, szóval ahány hely, annyiféle elkészítési mód és alapanyag jelenik meg a receptúrákban.

További érdekesség, hogy a tokány szó a nyelvészek szerint a román tocána kifejezésből származhat, aminek jelentése aprít, illetve vagdal, így a pörkölttől elválasztani igen nagy kihívás. 

A megszámlálhatatlan, máig fennmaradt tokányreceptek között akadnak olyanok is, amelyiket csukott szemmel lehetetlen lenne megkülönböztetni a pörkölttől. Viszont Czifray István, a Magyar nemzeti szakácskönyv szerzője azt írja, hogy a tokány egy szalonnán pirított, párolt, húslével felengedett, majd hagymával és pirospaprikával befejezett étel.

Ám azért, hogy még véletlenül se legyen ilyen egyszerű a képlet, még csavarunk egyet a történeten. Magát a szót nemcsak az általunk ismert húsos ételekre használják, hanem a puliszkára is. Fehér Béla, aki több, magyar gasztrotörténeti esszét írt, egy írásában megemlíti Vámbéry Ármin, A magyarság bölcsőjénél című művére hivatkozva, hogy a „tugan” szóból is eredeztethető a kifejezés, ami egy bizonyos formában reszelt, szárított tésztát jelent. Szóval, ember legyen a talpán, aki megfejti ennek az ételnek, illetve elnevezésének a titkát. Összességében megállapíthatjuk, hogy a magyar és erdélyi konyha összefonódása révén kaptunk egy feltehetően török eredetű szót, amivel azokat az apróhúsos ételeket emlegetjük, amelyek megközelítőleg a gulyásos és pörköltes eledelekkel megegyeznek.

Mindenre rámondják, hogy tokány, még a pörköltre is, szóval ahány hely, annyiféle elkészítési mód és alapanyag jelenik meg a receptúrákban
Fotó: Mindmegette

A kissé felületes, de annál tömörebb gasztrotörténelmi gyorstalpaló után érkezzen hát egy olyan borsos tokány, ami az egyik kedvenc receptünk alapján készítünk el lépésről lépésre. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem az eredeti recept, mivel mint korábban írtuk, olyan nem is létezik, de garantáljuk, hogy mind a tíz ujjunkat megnyaljuk utána.

Borsos tokány

Hozzávalók:

• 1 fej vöröshagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 5 dkg füstölt szalonna
• 1 tk. zsír
• 1 kg sertéstarja
• só
• bors
• 2 tk. majoránna
• 1 tk. őrölt kömény
• 1 tk. pirospaprika
• 1 db babérlevél
• 1,5-2 dl száraz fehérbor

Elkészítés:

1. A borsos tokány elkészítéséhez a húst alaposan megmossuk, lecsöpögtetjük, és vékony csíkokra vágjuk. A hagymát apró darabokra vágjuk, a paprikát és a paradicsomot felkockázzuk.
2. A szalonnát csíkokra vágjuk, zsírjára pirítjuk, hozzáadjuk az olajat, majd megdinszteljük rajta az apróra vágott hagymát. Hozzáadjuk a húst, és fehéredésig pirítjuk.
3. Megsózzuk, megborsozzuk, és beleszórjuk a paprikát, hozzáadjuk a fűszereket. Összekeverjük, és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Kb. 40-45 percig főzzük, amíg a hús puha lesz, és elfő a víz.
4. A tokányt a frissen főtt tésztával tálaljuk.

Ha más ínycsiklandó receptekre is kíváncsi, látogasson el a Mindmegette oldalára!