A Gears of War első része közel tíz éve, 2006 novemberében jelent meg Xbox 360-ra, és a Halo-sorozat mellett az egyik olyan akciójáték volt, amiért megérte beruházni a Microsoft konzoljára.
A GoW a maga idejében döbbenetesen szép látványával és az akkor még viszonylag újszerűnek ható, fedezékrendszeren alapuló harcaival hódította meg a játékosokat, nem mellesleg gyorsan
az X360 egyik legerősebb húzócíme lett, menetrendszerűen érkező folytatásokkal.
Az első részből 2007-ben készült egy PC-s port, majd innentől a Gears of War teljesen konzolexkluzív cím lett, a következő három fejezet (GoW 2-3 és GoW: Judgement) csak Xbox 360-ra jelent meg. Ezzel a hagyománnyal szakít most a Gears of War 4, hiszen az új epizód nemcsak Xbox One-ra szerezhető be, de az Xbox Play Anywhere-nek köszönhetően már Windows 10-et futtató PC-n is játszhatunk vele.
A sorozat életében viszont nem ez az egyetlen komoly változás, hiszen a GoW 4 az első olyan rész, amit nem a szériát megálmodó Epic Games fejlesztett, hanem a 2010-ben alapított The Coalition, akik eddig egyetlen játékot tettek le az asztalra, méghozzá az első Gears of War feljavított verzióját, a 2015-ben Xbox One-ra, majd 2016 márciusában PC-re is megjelent Ultimate Edition-t.
Az újrakiadás mellett a fejlesztők megkapták a Gears of War 4 elkészítésének lehetőségét is, és a kanadai csapat biztosra ment, hiszen az első önálló játékukkal lényegében nem csináltak mást, mint jó iparos módjára lemásolták az Epic korábbi munkáit, kiegészítve néhány – ilyenkor kötelező – új, de formabontónak semmiképp nem nevezhető játékelemmel.
A Gears of War 4 huszonöt évvel játszódik az eredeti trilógiát lezáró GoW 3 után (a Judgement lényegében egy spin-off volt új szereplőkkel), és ezúttal a korábbi főhős, Marcus Fenix fiát irányítjuk. J.D. abban a tudatban éli mindennapjait, hogy az emberiség örökre megszabadult a Locust névre hallgató agresszív fajtól, ám hamar kiderül, hogy azért nem pont ez a helyzet...
A sztori először egy kis múltidézésre invitál, az első rövid pályák évekkel a GoW 4 cselekménye előtt játszódnak, és szépen betanítják a program alapjait. A folytatásban már egy elsőre békésnek tetsző, új világban terelgetjük fosztogató hősünket és barátait, aztán villámgyorsan a feje tetejére állnak a dolgok, és azon vesszük észre magunkat, hogy városvédő robotok helyett ismét ocsmány szörnyekre szegezzük a fegyvereinket.
Játékmenet szempontjából a Gears of War 4 szinte semmit nem változott az elődökhöz képest, így ismét egy külső nézetes, csőszerű akciójátékot kapunk, ahol
fedezékről fedezékre haladva kell kifüstölnünk a ránk rontó, egyre nagyobb és egyre dühösebb ellenfeleket.
Ezúttal is egyszerre három fegyver, plusz gránátok lehetnek nálunk, visszatér a láncfűrész és a gépkarabély szerelemgyereke, okosan kell kezelnünk a mordályok újratöltését, továbbá most is esélytelenek vagyunk, ha nem használjuk ki a Gears of War alapjának számító fedezékeket, amiből minden egyes pályán kismillió található.
Persze nincs folytatás vadonatúj játékelemek nélkül, de a fejlesztők ezúttal tényleg nem erőltették meg magukat, hiszen a ránk váró friss lehetőségek száma nemcsak hogy kevés, de a játékmenetre gyakorolt hatásuk sem számottevő.
A teljesen bevettnek számító új ellenfelek és fegyvertípusok mellett kapunk eddig sosem látott, késsel kivitelezhető kivégzéseket, amelyeket fedezékből, a védelmünk túloldalán található ellenfelekkel szemben vethetünk be, plusz az időnként eldurvuló időjárás kicsit felrázza az amúgy egy kaptafára zajló lövöldözéseket.
A természet olykor brutális erővel csap le a pályákra, megreptetve a tereptárgyakat és az ellenfeleket, illetve a cudar időjárás némileg kihat a harcra is, hiszen a tüzes tornádó elrepíti az elhajtott gránátokat, és arra is figyelnünk kell, hogy minket ne csapjanak agyon a repkedő pályaelemek, továbbá kerülni kell a földbe csapódó villámokat is.
Az életünket megkeserítő viharokat persze még ennek ellenére sem nagy kunszt túlélni, de az kétségtelen, hogy a játék ezen pillanatai fergetegesen jól néznek ki, és tényleg feldobják az amúgy meglehetősen egyszerű, idővel kissé monotonná váló játékmenetet.
A GoW 4-ben alig van más dolgunk, mint egyik biztos ponttól szaladni a másikig, majd lelőni mindenkit, a különböző robotoktól kezdve az egyre nagyobb és egyre strapabíróbb szörnyekig, amelyek között akad néhány olyan, amelyek elkészítéséhez vélhetőleg a Lost Planet-játékokból nyerték az ihletet a fejlesztők.
Ami mázli, hogy az állandó lövöldözést nemcsak viharok színesítik, de időnként alkalmunk adódik járművek és munkagépek „vezetésére”, illetve néha választhatunk, hogy a pályák melyik részét szeretnénk teljesíteni.
A program ezenfelül időnként emeli a tétet, és több hullámban érkező hordákat kell legyűrni – még szerencse, hogy ezekre mindig van idő felkészülni, egy „varázsládika” segítségével speciális védelmi eszközöket telepíthetünk a pozíciónk védelmére, a szöges akadálytól egészen a nagy kaliberű gépágyúig.
A játékmenet tényleg nem sokat változott az elődökhöz képest, viszont kétségtelen, hogy a szisztéma még mindig remekül működik, és a Gears of War 4 gyorsan képes berántani a játékost. A történet miatt ugyan nem rágjuk le a körmünket, de annyi fordulat még így is akad benne, hogy ne unjuk az öt fejezetre osztott, nagyjából nyolc óra alatt végigtolható sztorit.
A kissé egysíkú, de azért pörgős lövöldözés ennyi idő alatt még pont nem válik halálosan unalmassá, ráadásul két intenzívebb csata között ismét rácsodálkozhatunk a játék szépségére.
A The Coalition komolyan vette az Epic Gamestől átvett feladatot, és tényleg gyönyörű játékot készítettek.
A karaktermodellek fantasztikusan néznek ki, a környezet pedig szemkápráztató, legyen szó a vadonról, egy elhanyagolt kúriáról, egy lerobbant pályaudvarról, egy futurisztikus városról vagy a földi poklot idéző bányáról, ahová egy hatalmas lifttel kell lejutni.
A pályák hiába csőszerűek – azaz képtelenség letérni a kijelölt útról –, mégis úgy érezzük, hogy egy minden négyzetcentiméterében kidolgozott világban bóklászunk. Szép textúrák, gyönyörűen megtervezett és részletes épületek, nagyszerű effektek (főleg, ha lecsap a vihar), helyenként pedig undort és viszolygást keltő, mégis lenyűgöző helyszínek várják a játékosokat.
A single player persze csak a bemelegítés a Gears of War-játékok világában. A sztori egyrészt most is játszható kooperatív módban (akár osztott képernyőn, egy kanapén ülve), másrészt adottak az extra (és jól bevált) játékmódok, ahol online, vagy ugyancsak egy barátunkkal közösen vethetjük bele magunkat a küzdelmekbe.
Az ellenséges csapat legyűrésére irányuló Versusban (ahol nyolc különböző mód vár ránk) minél több halálos találatot kell begyűjteni, míg a mára legendássá vált Horde keretében egyre nagyobb tömegben érkező ellenfelekkel szemben kell helytállnunk, nemcsak a fegyvereinkre és egymásra, de a bevethető extra védelmi eszközökre támaszkodva.
Ezekben a játékmódokban teljesen testre szabott karakterekkel vehetünk részt, változtathatjuk a fizimiskánkat, a ruházatunkat és a fegyverünket, és a küzdelmek során rengeteg kitüntetést lehet begyűjteni, amelyek folyamatosan arra sarkallják az embert, hogy minél több csatában vegyen részt.
A Gears of War 4 nem egy forradalmi videojáték, komoly újítást nemhogy az előző, de a tíz évvel ezelőtti első részhez képest sem tartalmaz, viszont amit kapunk, az olyan profin van összepakolva, hogy nincs okunk fanyalogni a frissesség hiánya miatt.
A The Coalition játéka azt nyújtja, amit ígért: egy közepesen hosszú, epikusnak semmiképp nem nevezhető, de teljesen korrekt és hihetetlenül látványos kampányt, amit a fejlesztők szokás szerint kiegészítettek olyan játékmódokkal, amelyeknek köszönhetően
a GoW 4 hetekre, akár hónapokra is érdekes lehet
– már persze akkor, ha szeretjük a változatosnak nem igazán nevezhető, de pörgős, külső nézetes akciómaratonokat.
A Gears of War 4 2016. október 11-én jelenik meg Xbox One-ra és Windows 10-es PC-kre, tesztünket a konzolos verzió alapján készítettük.