Az ügyvédek szenvtelen és udvarias viselkedése ismét megtévesztett egy tanút, aki elfelejtette, hogy a keresztkérdések célja sokszor nem más, mint szavahihetőségének megkérdőjelezése. Kevin Murphy, a chicagói egyetem közgazdász professzora úgy tért vissza a tanúk padjába meghallgatásának második napján, hogy azt hitte, 120 oldalas írásbeli vallomásával kapcsolatban kap kérdéseket.
Murphy a dokumentumban úgy érvelt, hogy a jogorvoslatnak csak a cég viselkedésére és törvénytelenül fenntartott operációs rendszer monopóliumára szabad kiterjednie, a kilenc pereskedő által követelt szélesebb körű jogorvoslati követeléseknek gazdasági indokai nincsenek. Az államok ügyvédjét, Steven Kuney-t azonban mindez hidegen hagyta, ő inkább a tanú szakmai önéletrajzát vette nagyító alá. Megállapította, hogy szinte semmit nem publikált a szoftveriparral kapcsolatban négy vagy öt évvel ezelőttig, amikor cégét, a Chicago Partnerst felfogadta a Microsoft. Ezután az ügyvéd tételesen felolvasta Murphy cikkeinek listáját, a professzor pedig minden alkalommal elismerte, hogy dolgozatainak elkészítését pénzzel támogatta a szoftvercég.
Miután Murphy érvelésének legnagyobb része arra ment volna ki, hogy nincs "oksági kapcsolat" Netscape Navigator böngészője piaci részesedésének csökkenése és a Microsoft illegális monopóliuma között, feddhetetlenségének csorbulása nem tett jót a vállalatnak sem.
A tárgyalások jelenlegi szakaszában az Internet Explorer forráskódjának nyitottá tételéről folyik a vita. Korábban több tanú is a Microsoft mellett érvelt, mondván, hogy a böngésző nyílt "forráskódosítása" aláásná az alkalmazás stabilitását, valamint az operációs rendszerrel való kompatibilitását.