A nagyfokú stabilitás és a jogtalan
hozzáférés elleni védelem a két
legfontosabb indok, ami miatt a vállalatok a nyílt
forráskódú szoftverek mellett döntenek.
Ezzel szemben a nyilvános forráskód és a
változtathatóság, tehát azok a
tulajdonságok, melyek a nyílt forráskód
definícióját adják, csak mellékes
szerepet kapnak. Erre az eredményre jutott egy
Európai Unió által támogatott
tanulmány, melyet a berlini székhelyű Berlecon
Research készített a vállalatok és a
közintézmények által használt
nyílt forráskódú szoftverek
elterjedtségéről.
A nyílt forráskódú szoftverek melletti
választás érveként a
licencköltségek megtakarítása miatti
költséghatékonyságot nevezték meg
második legfontosabbnak a megkérdezettek. Ez a
motiváció egyre fontosabbá válik -
vélekedik Dr. Thorsten Wichmann, a Berlecon Research
ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy
az aktuális gazdasági helyzet, valamint a Microsoft
termékek változó licencfeltételei gyakran
arra késztetik a vállalatokat, hogy komolyan
számba vegyék a Windows és Microsoft Office
kombináció alternatíváit.
Svédországhoz és Nagy-Britanniához képest Németországban a leggyakoribb a nyílt forráskódú szoftverek használata: a 100 főnél többet foglalkoztató német vállalatok 44 százaléka alkalmaz nyílt forráskódú megoldást, míg Nagy-Britanniában 32 százalék, Svédországban 18 százalék ez az eredmény.
A nyílt forráskód legnagyobb elterjedtsége a szerver operációs rendszerek területén mutatkozik. Németországban a vállalatok és közintézmények 31 százaléka használ nyílt forráskódú szoftvert - mely nagyrészt Linux - a szerveren vagy tervezi ennek használatát egy éven belül. A megkérdezett országok átlagát tekintve ez a szám 16 százalék. A további átlagokat nézve, az általános, szerveroldali felhasználást követik az adatbázisszerverek átlagban 11 százalékkal, majd a weboldalak üzemeltetése átlagosan 10 százalékkal. A szerverek mellett az irodai, íróasztali használat is emelkedőben van: az asztali gépeken átlagosan 7 százalékos elterjedtséget regisztráltak.
A tanulmányt egy, az Európai Unió
által finanszírozott kutatási projekt
keretében végezték. Összesen 395
döntéshozót kérdeztek meg
Németországban, Nagy-Britanniában és
Svédországban, olyan vállalatoknál, ahol
száznál több főt foglalkoztatnak.