Sandrával az alligátor ellen

Váncsa István ezúttal a Cygwin-nel, valamint a Gator sötétben bújkáló programjával vívott harcáról számol be a Számítástechnika oldalain.  

Nem érdektelen, hogy a shell-scriptek immár a registryt is módosíthatják, azaz teljesen hatalmukba keríthetik a rendszert, már ha ez a cél. Ami engem illet, bennem a registry babrálásának szándéka - a places bar módosításától eltekintve - nem szokott felmerülni, sőt én úgy érzem, hogy a központi rendszerleíró adatbázis ideája egészében véve veszélyes és perverz ötlet, olyan ez, mintha direkt együtt tartanánk az összes pénzünket a bankkártyáinkkal, az útlevelünkkel, a jogosítványunkkal, a személyinkkel és lehetőleg még a lakáskulcsunkkal is.

Ha még mindig nem volna világos, mire gondolok, akkor rakjuk mindezt ugyanabba a tárcába, dugjuk zsebbe, majd menjünk egy kört a hetes busz vonalán. Utána közvetlen, élményszerű tapasztalatunk lesz a Windows szervi bajainak egyikéről, és bizonyára mi is azt fogjuk gondolni, hogy a registry ideája, mint olyan, mindenestül a bűnben fogant. Egyszóval én nem cicerélem a registryt, csak ha muszáj, de olyankor (elvben) megtehetném ezt bash shell-scriptekkel is, magyarán a Cygwin hajlandó a Windows fazekába belekotorni. A rendszer tehát egységesebbnek tűnik, mint korábban, mostantól egy közepesen fejlett informatikai kentaur benyomását kelti, felül Unix, alul Windows, vagy megfordítva, ahogyan tetszik. Élmény vele dolgozni, legalábbis elvileg. A gyakorlatban mostanság nem annyira.

(A teljes cikk a Számítástechnika július 30-án megjelenő, 31. számában olvasható.)