A karaktereket ugyan nem választhatjuk, de azért nem kell lovag barátunkkal végigmenni az egész játékon. Idővel átváltunk a druidára, illetve a vadászra, aki történetesen nőnemű. Ennek a két karakternek nagy előnye a lovaggal szemben, hogy ugyan nem forgatják olyan effektíven közelharci fegyvereiket, viszont tudnak távolról is támadni. A vadász íjával próbálja meg eltalálni az ellenfeleket, a druida pedig mágiát használ. A vadász ugyan ügyesebb a közelharcban, viszont idővel elfogynak a nyilai, míg a druidának nincsenek efféle gondjai. Mind a varázslatok, mind a nyíl használata meglehetősen egyszerű - a képernyőn megjelenő pont jelzi, hogy hova fog becsapódni az áldás.
A későbbi szakaszokban további karakterekkel is játszhatunk, melyek mindegyikének megvannak a maguk előnyei, illetve hátrányai, melyek általában kiegyenlítik egymást. Folyamatosan találatunk egyre hatékonyabb fegyvereket, egyre erősebb páncélokat és pajzsokat, így az eleinte gyengébbnek tűnő karakterek is effektívekké válhatnak. Sajnos a sötét és világos kampány között túl sok különbség nincs, csak másként hívják a karaktereket, megjelenésük is eltérő.
Elkelt volna néhány szerepjátékos elem az Enclaveba, illetve nagyobb szabadságot lehetett volna adni a játékosnak a karakter megválasztásához, de a Starbreeze nem szerepjátékot akart írni. Mivel sikerült az Xboxos változat gyengéit kiküszöbölni, a PC-s változat is számíthat a sikerre.