Ha a Paradox-Strategy First páros nevét halljuk, elsőként bizonyára az Europa Universalis sorozat jut eszünkbe. Ez nem is csoda, hisz a svéd fejlesztők más jelentős munkával még nem vétették magukat észre, illetve az is tény, hogy egy remek programról van szó. Sajnos túl sok bőr került lenyúzásra az alapötletről, ami kissé elvette az EU ízét, de mindenkit megnyugtatunk, hogy a Crusader Kings ugyan stratégia, és az Universalis motorjára épült, de nem a sikeres koncepció újbóli elővétele. Hasonlóság akad bőven, de ez akkor is egy új próbálkozás.
A programban három kampány kerül a középpontba: az első Hódító Vimos megérkezése Angilába, melynek csúcspontja a hastingsi csata, a második esemény a harmadik keresztes hadjárat 1187-ben, a harmadik küldetéssorozat pedig a százéves háború 1337-es szakaszába enged bepillantást. Az egyes küldetések megnyeréséhez elengedhetetlen a katonai fölény kiépítése, de remek diplomácia, valamint erős gazdasági háttér nélkül eleve bukásra vagyunk ítélve.
A kampányok során valódi, valamint kitalált karakterekkel is találkozhatunk, melyek közös jellemtője, hogy egy szerepjáték részletességével formálták meg a fejlesztők, vagy éppen alakíthatjuk ki őket mi magunk! A képzettségek között ezúttal olyanokkal találkozhatunk, mint intrika, könyörületesség, hit, agilitás, diplomáciai érzék, kereskedelem, hadvezetés, vagy politika, melyek beállítása mellett még huszonhat egyedi utat, amolyan specializációt is választhatunk hősünknek. Szerencsére az egyes szereplők nem csupán számhalmazok, mivel a fejlesztők minden figurához egyedi portrét is rajzoltak.
Az egyes karakterek a fent is említett képességek alapján viszonyulnak egymáshoz, illetve bizonyos képességek hátrányokkal is járhatnak. Ami az első esetet illeti, egy olyan karakterek, akinek erős a hite, ne fog szövetségre valakivel, akit eretnekséggel vádolnak. Egy agilis hős nem paktál le egy lustával, egy jó kereskedő pedig nem sok fantáziát lát egy megszállott katona társaságában. Hátrány csak akkor lehet egy tulajdonság, ha valamilyen konkrét előnyt is jelent. Mondjuk a kegyetlenség elősegíti a gyors győzelmeket, de állandó lázongásokhoz vezethet a meghódított területeken, és vazallusaink is könnyen elpártolhatnak mellőlünk.
A pozitív-negatív oldal jelenléte végig érződik a játékban; nem hozhatunk egyetlen olyan döntést sem, melynek ne lennének negatív következményei. Ha például keményen, vérrel torolunk meg egy lázadást, lehet, hogy mellénk áll egy erős hatalom, de elveszíthetünk egy olyan szövetségest, akivel valamilyen okból sokkal fontosabb lett volna a jó viszony. Helyezhetünk nagy hangsúlyt a kereskedelemre, de akkor nem lesz erős a seregünk; érhetük el jó eredményeket folyamatos intrikálással, de idővel mindenki bizalmát elveszítjük, és így tovább. A lényeg, hogy megtaláljuk azokat az utakat, melyek a legkevesebb negatívumhoz vezetnek.
A játékban nagyon fontos szerep jut a családfáknak, hűbéri láncoknak és egyéb kapcsolatoknak. Ha ezeket szeretnénk böngészni, egy rendkívül részletes enciklopédia áll rendelkezésünkre. Ez tényleg annyira aprólékos, hogy a Crusader Kings nyakába egy tiszteletbeli törikönyvért járó medált is akaszthatunk.
Sajnos a hibák terén is találunk hasonlóságot az Europa Universalisszal. Először is a Crusader King is alaposan bevágja a játékost a mély vízbe: nincs tutorial, és a manualból sem derülnek ki a játék apró rezdülései. Persze jó pár óra játék után kiderül minden, de mi lesz azokkal a felhasználókkal, akiknek nincs ennyi türelmük? Szintén hiányoznak a kampányokon kívüli egyedi missziók. Ugyan van olyan mód, melyben szinte korlátlanul hódítgathatunk, de szerencsésebb lett volna egy-egy konrkétabb történelmi csataára is építeni egy-két missziót.
A grafika mint az EU programoknál nem a legfontosabb összetevője a játék által nyújtott szórakozásnak, de azért ne ugorjunk át felette. Ami nem túl jó hír az, hogy még mindig a jó öreg 2001-es Universalis motor kacsint ránk vissza, de sikerült az idők során annyit toldozni-foldozni rajta, hogy végre feltűnik az a fránya harmadik dimenzió. A hanghatások funkcionálisak, a zene viszont nagyszerű: a zeneszerzőnek sikerült úgy vegyítenie a középkori akkordokat mindenféle különleges hanghatással, hogy valami egészen remek sült ki belőle.
A cikket végigfutva a tisztelt olvasó mondhatja, hogy hát ez mégis csak egy újabb Europa Universalis klón, de ebben nem lenne teljesen igaza. Kétségtelen, hogy a régi motor dübörög a Paradox munkája alatt, de ezúttal sokkal inkább a hódító személyek, mint maguk a hódítások kerülnek reflektorfénybe. Akik kedvelték az EU-t, semmi esetre se hagyják ki ezt a programot, de azoknak is érdemes leülniük elé, akiket kiábrándított a sok lenyúzott bőr.
Rendszerkövetelmény:
Processzor | P3 500 |
RAM | 128 Mbyte RAM |
HDD | 600 MB |
VGA | 16 MB VRAM |