Szoftverszabadalom Európában?

Egyre több a vita a szoftverek szabadalmaztathatóságának európai bevezetéséről, arról, hogy jót tesz-e az iparnak vagy sem. Alighanem mind a két félnek van valami igaza - alább következzenek az érvek.

Balsai Péter elnök, Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete, a Szabad Szoftver Intézet alapítótagja:

A szoftverszabadalom - tehát az, hogy egy szoftver (vagy annak része) valamiféle szabadalmi védettség alá kerüljön - értelmetlen, szükségtelen, kártékony. Pont olyan értelmetlen a szoftvereket (vagy azok egyes részeit) szabadalommal védhető találmányként kezelni, mintha ezt zenei vagy irodalmi alkotásokkal szeretnénk megtenni.

A program számítógépen fut, annak működését befolyásolja, a külvilág felé csak a perifériák segítségével tud bármilyen tevékenységet végezni. Ezek a perifériák és a számítógépek szabadalmaztatható (jellemzően tárgyiasult) eszközök. A szoftverek nem azok, és szabadalmaztatásuknak nincs értelme. A szoftvereket, hasonlóan egy új irodalmi vagy zenei műhöz, a szerzői jog kell, hogy védje, és védi is. Ez a védelem jelenleg ingyenes, és alanyi jogon jár.

Mikor a szoftverszabadalmak létéről vagy nem ­létéről döntünk, akkor valójában az uniós ­informatikai vállalkozá­sok létéről, ­valamint az informatikai felhasználók jelen­tős ­költségnövekedéséről is döntünk. Az már csak mellékes - bár egyes multik ­számára elsődlegesen ­elérendő - cél, hogy a szoftverszabadalmak EU-s bevezetése a szabadszoft­verek ellehetetlenülését vonja maga után. A szoftverszabadalom az Eu­ró­pai Unióban egy új "adó" lehet, melyet az ­uniós szoftverfejlesztők és felhasználók fognak a többségében amerikai informatikai multiknak megfizetni.