Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Brüsszelben számolt be az EU távközlési minisztereinek tanácsüléséről, illetve arról a külön megbeszélésről, amelyet a bizottság információs társadalommal és médiaügyekkel foglalkozó biztosával, Viviane Redinggel folytatott.
Kovács szerint egyetértés volt arról, hogy mindaz, amit az egyes országok saját audiovizuális archívumukba eltesznek (a saját gyártású közszolgálati műsorok, illetve az adott helyen készült filmek) olyan európai kincset képviselnek, amelynek digitalizálása nem csak egy-egy állam ügye. "Azt szeretnénk elérni, hogy ezek az adatbázisok egymással tudjanak kommunikálni: azaz hogy a nemzeti digitális, audiovizuális archívumok egyetlen rendszerré összekapcsolhatók legyenek, s így egy európai kulturális adattár jöjjön létre" - közölte a magyar miniszter. Mindezt egy konkrét példára lefordítva elmondta: a cél az, hogy ha valaki belép a magyar nemzeti audiovizuális archívumba, azon keresztül akár a francia filmművészetnek vagy a francia közszolgálati rádióműsoroknak bármelyik anyagát ugyanúgy elérhesse.
Reding asszony egyébként leszögezte: nagy áttörésnek tartja, hogy az Európai Bizottságon belül összevonták az általa vezetett két területet, az információs társadalmat és a médiát, mert szerinte ez azt tükrözi, hogy az információs technológia ma már nem csak a gazdasági versenyképességnek, hanem a társadalmak versenyképességének is motorja. Az EU-biztos üdvözölte, hogy Magyarországon is készül a nemzeti audiovizuális archívumról szóló törvény, s hogy folyik a nemzeti digitális adattár feltöltése. Mint kijelentette, Magyarország ilyen szempontból - különösen a szabályozás terén - példa a jó megoldásra. Ezt a brüsszeli elismerést tükrözi az is, hogy Viviane Reding és Kovács Kálmán megállapodtak: jövőre az EU-konferenciát rendez az audiovizuális, digitális kultúráról, s ennek helyszíne Magyarország lesz.
Kovács Kálmán egyébként elmondta: a távközlési miniszterek szerdai munkavacsoráján az újonnan csatlakozott tagállamok nevében ő beszélt arról, hogy miként kellene válaszolni a széles értelemben vett információszerzés fő kérdésére, arra, hogy az egyes országoknak még mindig a hozzáférés bővítésére (például a szélessávú hálózatok további terjesztésére) kell-e helyezniük a hangsúlyt, vagy a "gyakorlatra", azaz hogy minél többen teljes mértékben használják ezeket a lehetőségeket. Kovács szerint a használatnak vannak olyan minimum-feltételei, amelyeket mindenképp el kell érni, s e tekintetben a most csatlakozott országok még hátrányban vannak egyes régi tagállamokkal szemben. Tehát a feladat kettős: még mindig jelentős forrásokat kell fordítani a hozzáférés biztosítására, de hangsúlyt már át kell tenni a használatra.