Veszélyesek lennének a cirill betűs netcímek

Biztonsági okokból késik az arab, kínai, japán és cirill betűs domainnevek bevezetése: szakértők szerint az új karaktereket online adathalász-típusú csalásokra is fel lehetne felhasználni.

Az internetes domainnevek rendszerét üzemeltető non-profit szervezet, az ICANN (Corporation for Assigned Names and Numbers) vezetője, Vint Cerf sem tudta megmondani, mikor lehet majd nem latin betűs domainneveket bejegyezni - adta hírül a Wired News.

Az egzotikus karaktereket ugyanis spammerek és internetes csalások végrehajtói használhatnák fel a gyanútlan netezők bizalmas adatainak megszerzésére. A domainnevek bejegyzésére jelenleg a Unicode nevű karaktertáblát használják, amelyben szerepelnek kinézetre nagyon hasonló, de különböző abécékhez tartozó karakterek (például a latin és a cirill ábécé "a" betűje).

Hamisítható weboldalak

A közismert weboldalak nevét alkotó betűket így könnyedén össze lehet ollózni a rendelkezésre álló karakterekből, és a kamucímet be is lehet jegyeztetni. A gyanútlan netezőket ezután már csak oda kell csábítani a valódihoz immár webcímében is megtévesztésig hasonlító hamis oldalra - például egy bank vagy egy netáruház oldalának mására - egy spam-üzenettel, és könnyedén meg lehet szerezni bankkártyaszámukat, jelszavukat, vagy bármilyen más bizalmas adatot.

Az ICANN elnöke beismerte, a nem latin karakteres domainnevek kísérleti bevezetésével maguk teremtettek lehetőséget az adathalászatra. Cerf szerint az internetes címek bejegyzéshez használható betűkészlet leszűkítése jelentene megoldást a problémára.

A latin ábécé nem elég

A domainnevek bejegyzéséhez eredetileg 37 karakter állt rendekezésre: az angol ábécé betűi, a tíz számjegy és a kötőjel, de évek óta folynak kísérletek a nem latin betűs - így többek közt a japán, kínai, arab és cirill - domainnevekkel. A Wired News adatai szerint a világban jelentős igény lenne a webcímek nemzetköziesítésére, amit az is jelez, hogy az ENSZ legutóbbi állásfoglalása is elmarasztalta az ennek érdekében tett lépéseket.

Magyar ékezetes domainneveket 2004. márciusa óta lehet bejegyeztetni. A hazai címeket kezelő Internet Szolgáltatók Tanácsa azóta olyan netcímek bejegyeztetését teszi lehetővé, amelyek magyar ékezetes kisbetűket is tartalmaznak, és az ennek bevezetést megelőző két éves szabványosítási folyamat eredményeként a nemzetköziesített domainnevek (Internationalized Domain Name, röviden IDN) 350 nyelv speciális karaktereit tartalmazzák.

A technológia azon alapul, hogy az egyes internetes alkalmazások - például a webböngésző vagy a levelezőkliens - a nekik megadott ékezetes domainnevet átkódolják olyan formára, amelyet a már meglévő, latin betűs rendszer is tud kezelni. A kódolás-dekódolás folyamtata a felhasználók gépein zajlik, és az újabb típusú böngészők már támogatják az IDN címeket.